Óriási hír a kisadózásban! Belátta hibáját az NGM

Megosztás Tetszik

Lényegében belátta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy igazuk van azoknak az okleveles adószakértőknek, akik szerint hibás a jelenleg hatályos szabályozás, amely meghatározza, ki számít főállásúnak a kisadózók tételes adóját (kata) választó adózók közül. A hírek szerint ma benyújtandó adómódosítási törvénycsomag tervezetéből kiderül: egy év káosz után a szakértők által javasoltakkal összhangban változik az erre vonatkozó rendelkezés – értesült az Adózóna.hu. Ennél is jelentősebb módosítás azonban, hogy nem főállásúnak minősülnek a jövőben azok a kisadózók, akik más vállalkozásban főállású egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként biztosítottak, vagyis havonta csak 25 ezer forint katát kell fizetniük.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 2. § 8. pontja írja elő, ki számít főállású kisadózónak. A hatályos törvény szerint az a kisadózó főállású, aki nem felel meg a törvényben foglalt feltételek valamelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

Egyes okleveles adószakértők már az év elején felhívták a figyelmet arra, hogy hibás a törvényben az a megfogalmazás, amely szerint az a kisadózó főállású, aki nem felel meg a felsorolt feltételek valamelyikének. A felsorolt feltételek „valamelyikének” ugyanis biztosan nem fog megfelelni a kisadózó, ugyanis nem lehet egyszerre heti 36 órában biztosított, ezzel egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató, külföldön biztosított, más tagállamban biztosított, illetve rokkantsági ellátásban részesülő. Eszerint a hatályos szöveg alapján egyetlen katás vállalkozás sem jelölhette volna meg jogszerűen a nem főállású státuszt. Úgy szólna helyesen a törvény, hogy főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek egyikének sem. Ez a vélemény azonban eddig süket fülekre talált az NGM-nél.

A jövő évi adótörvény-módosítási törvénytervezet szerint azonban mégiscsak módosulna az a fogalom, hogy ki számít főállású kisadózónak. Az Adózóna. hu értesülése szerint a következőképpen szólna a meghatározás:

főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló kisadózó jogállást is.

Vagyis a megváltozott törvényszöveg szerint az a kisadózó nem főállású, aki a felsorolt feltételek bármelyikének – akár többnek is egyszerre – megfelel.

Fontos változás, hogy az a személy sem minősül majd főállásúnak, akit egyidejűleg több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha a foglalkoztatások időtartama eléri a heti 36 órát.

A legjelentősebb könnyítés azonban az, hogy nem főállásúnak minősülnek a jövőben azok a kisadózók, akik más vállalkozásban főállású egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként biztosítottak, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősülnek. Az érintetteknek havi 50 ezer forint helyett csak 25 ezer forint katát kell megfizetniük.

Utóbbi módosítással enyhülnének azoknak a kisadózó vállalkozásoknak a terhei, amelyek más vállalkozásban is közreműködnek egyéni vagy társas vállalkozóként. Utánuk ugyanis a második vállalkozásban is meg kell fizetni a kötelezően elvárt járulékterheket, függetlenül a kata adóalany vállalkozásukban fennálló biztosítási jogviszonyuktól.

Előfordul, hogy ugyanaz a magánszemély több vállalkozásban is egyéni vagy társas vállalkozóként vesz részt. Az általános szabályok szerint - nem a kata hatálya alatt - ilyen esetben a magánszemély után csak egy vállalkozásban kell a minimálbérből - 2013-ban legalább 98 000 forintból - kiindulva a kötelező járulékokat megfizetni.

Továbbra sem kívánja eltörölni az NGM a kettős járulékfizetést. Ha a vállalkozó egy kata adóalany vállalkozásban vesz részt kisadózóként, és utána 50 ezer forint közterhet fizetnek, akkor ezután a személy után még a minimálbérig sem fizetik meg a járulékokat (hiszen a főállású kisadózó ellátási alapja csak 81 300 forint, kevesebb, mint a minimálbér). Éppen ezért, ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közreműködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezően elvárt járulékterheket - függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától - teljesíteni kell - foglalt állást korábban a minisztérium. A könnyítés annyi lesz, hogy az érintettek a jövőben már nem minősülnek főállású kisadózónak.  

Az adótörvény-módosítási tervezetben foglalt változtatási elképzelésekről több cikkben írtunk korábban. A családi járulékkedvezmény részleteiről szóló írásunkat ITT olvashatja el: Növekednek a nyugdíjas vállalkozások terhei, a részleteket ITT találja. Módosítaná a kormány a fordított áfára vonatkozó szabályokat, a tervekről ITT tudhat meg részleteket. Bővül azoknak a köre, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választhatják, cikkünk ITT olvasható.