Kivások tb-je: így fizetnek járulékot, és kapnak utána ellátást

Megosztás Tetszik

Noha a kata és a kiva szabályait ugyanazon törvényben (2012. évi CXLVII.) találjuk, a két adózási forma társadalombiztosítási szempontból (is) teljesen más logikát követ. Míg a kisadózás egy új (az egyéni és társas vállalkozótól teljesen különböző) biztosítási jogviszonyt keletkeztet (vagy éppen kizárja valamennyi tb-ellátásból a kisadózást választó vállalkozót), addig a kiva nem érinti a tulajdonos tagok társadalombiztosítási jogállását.

A kiva hatálya alá tartozó vállalkozások esetében tehát mind a tulajdonos tagok, mind pedig az alkalmazottak biztosítási kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni, s ennek megfelelően kell a járulékokat megállapítani, bevallani és megfizetni.

A járulékok egyrészt az egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók esetében pedig az egészségügyi szolgáltatási járulékot is jelentik.

Ugyanakkor a járulékalapot képező jövedelem összegének az e körbe tartozó adózók esetében nem csak a járulékfizetési kötelezettség szempontjából van jelentősége. A kisvállalati adó mellett döntő foglalkoztató ugyanis nem kötelezett szociális hozzájárulási adó (és emellett szakképzési hozzájárulás) fizetésére, „cserében’” viszont a kiva alapját meg kell növelnie azon személyi jellegű kifizetésekkel, amelyek az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képeznek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan kell meghatározni a kivások járulékalapját.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.