adozona.hu
Ki spórol járulékot a katázással?
//test-adozona.hu/kata_kiva/Ki_sporol_a_katazassal_a_jarulekfizetesen_8FYWY8
Ki spórol járulékot a katázással?
Számos tényező befolyásolja, hogy adott vállalkozás a jogszabály biztosította kereteken belül, milyen adózási módot választ. A döntés során jelentős szerepe van a társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve ellátások alakulásának, melyek nagymértékben függnek a választott adózási megoldástól. Kinek, és miért éri meg tb-szempontból a kisadózók tételes adóját (kata) választani?
Ha egy többes jogviszonyban nem álló biztosított egyéni vállalkozó a 2012. évi CXLVII. törvény (katatörvény) szerinti tételes adózást választja, akkor lényegesen kedvezőbben alakulnak a társadalombiztosítással összefüggő terhei is, hiszen a havonta fizetendő 50 ezer forintos kata önmagában is alacsonyabb, mint a minimális adó- és járulékfizetési teher. Igaz, hogy az ehhez kapcsolódó havi 81 300 forintos ellátási alap is elmarad az általános szabályok szerint szerezhető ellátási alaptól, amely magasabb (havi 75 ezer forintos katafizetés vállalásával) 136 250 forintra növelhető.
Ugyancsak a kata javára billen a mérleg, ha valaki rokkantsági ellátás mellett vállalkozik. A rokkantsági ellátásban részesülő személy ugyanis a katatörvény vonatkozó rendelkezése (2. § 8. pontja) szerint nem minősül főállású kisadózónak, tehát csak havi 25 ezer forint katát kell fizetnie. Ha ugyanez a vállalkozó az általános szabályok szerint adózna (vagy akár az egyszerűsített vállalkozó adót (eva) választaná), havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség terhelné. További előnye a kata választásának, hogy a nem főállású kisadózói tevékenységből származó bevételt nem kell figyelembe venni a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát összegének a számítása során.
Ugyanakkor a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező vállalkozó esetében nem ilyen egyértelmű a kata előnye, hiszen esetükben vállalkozói kivét vagy tagi jövedelem híján semmilyen járulékfizetési kötelezettség nincs (ennek ellenére baleseti ellátásban vagy táppénzben részesülhetnek), míg kisadózóként havi 25 ezer forintot kell leróni utánuk, miközben semmilyen ellátásra sem jogosultak.
Bizonyos tekintetben ugyanez vonatkozik a nappali rendszerű képzésben résztvevő diák vállalkozóra is, azzal az eltéréssel, hogy főállású kisadózóként havi 50 ezer forintos kata terheli őket, és ennek megfelelően teljes körű a biztosításuk havi 81 300 forintos ellátási alappal.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók esetében sem mindig a kisadózás az előnyösebb. Egy nem működő bt. nyugdíjas beltagja számára a havi 6 930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék kisebb teher, mint a 25 ezer forintos kata.
Társadalombiztosítási szempontból kifejezetten „ellenjavallt” a kata annál a vállalkozónál, aki csed (erre a gyermek egy éves korát követően nyílik lehetősége) vagy gyet mellett folytatja tevékenységét. Hiszen míg az említett ellátások mellett az általános szabályok szerint nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség (tehát a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót csak a tényleges kivét vagy tagi jövedelem után kell megfizetni), addig a katatörvény 8. paragrafusának (9) bekezdése értelmében a havi 50 vagy 75 ezer forintot az említett ellátások folyósításának ideje alatt is meg kell fizetni, amennyiben a kisadózó a tevékenységébe tartozó munkát végez.
Ráadásul, ha a kisadózó mentesül a havi kötelezettség megfizetése alól, akkor minden hónap mentesség 500 ezer forinttal csökkenti a katások számára előnyős alanyi adómentességre vonatkozó 6 millió forintos kedvezményes bevételi összeghatárát.
Hozzászólások (0)