Kereseti korlát a kisadózóknál

Megosztás Tetszik

Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.

A kisadózó – noha a jogviszonya adózási vagy társadalombiztosítási szempontból önálló – alapvetően egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat. Tehát azon ellátások esetében, amelyek vonatkozásában a jogszabály a keresőtevékenységet munkaidőhöz kötötten korlátozza, a kisadózói jogviszonyt nem kell figyelembe venni, szabadon lehet folytatni. Ilyen korlátozás például, hogy a nagyszülői gyes mellett a gyermek 3 éves korát követően heti 30 órában lehet dolgozni, vagy a gyet melletti szintén heti 30 órás, valamint az ápolási díj, illetve a gyermekek otthongondozási díja melletti 4 órás munkavégzési limit.  

Csed mellett viszont kisadózói tevékenységet csak akkor lehet személyesen folytatni, ha az nem főállásúnak minősül, tekintve, hogy ebben az esetben nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, és így nem minősül keresőtevékenységnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alkalmazásában.

Például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozóként biztosított, akkor a kisadózó vállalkozásában a csed tartama alatt személyes munkát végezhet kisadózóként a vállalkozásában.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a kisadózásnak a korhatár előtti ellátáshoz, a rokkantsági járadékhoz, illetve a családi pótlékhoz való viszonyát is elemezzük.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.