Katás vállalkozás gyed mellett: mutatjuk, hogyan járhat a legjobban

Megosztás Tetszik

Hogyan érdemes tovább működtetni katás vállalkozását a gyed mellett munkaviszonyban – előbb részmunkaidőben, majd teljes munkaidőben újra dolgozó kismamának? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsaanna szakértőnk válaszolt.

"Jelenleg mellékállású katás vagyok (bt.-beltag, egyedüliként végzem a tevékenységemet). Szeretnénk babát vállalni, de a vállalkozást nem feladni, és az extra gyedet kihasználni. A következőt képzeltem el megoldásként: módosítanám a bt. tulajdonviszonyát, és bejelentenék egy nyugdíjas kültagot kisvállalkozóként, aki – amíg cseden, gyeden vagyok – elvégzi a szükséges munkát; befizetjük utána a havi 25 ezer forintot. Ez lehetne a gyermek születése utáni első évben. De mi a helyzet a következő évben, amikor szeretném a gyermeket bölcsődébe adni, és lehetőség szerint visszamenni a főállású munkahelyemre dolgozni? Mivel oda kezdetben 4 órában vennének vissza, akkor a bt.-ben mekkora közterhet kell majd fizetnem? 50 ezer forintot? Hiszen ekkor még jár a gyed, ami mellett 4 órás munkát folytatnék a jelenlegi főállásomban, így már nem lehetek mellékállású katás? (A nyugdíjas kültagot kijelenteném, hiszen már én is tudok munkát végezni.) Tehát ekkor már 50 ezer forintra gondoltam, és amikortól visszavesznek 8 órában, akkor ismét mellékállású katás lennék. Vagy addig maradjon a nyugdíjas kültag bejelentve, és végezze ő a munkát, amíg vissza nem vesznek 8 órás főállásba? Ez az út járható-e? Illetőleg, ha van bejelentve a bt.-be katás vállalkozó, akkor amíg nem dolgozok, ugye nem kell saját magam után fizetni a 25 ezer forintot? – kérdezte olvasónk.

A kisadózó többek között akkor nem minősül főállásúnak (és ezáltal havi 25 000 forint tételes adót fizet), ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Heti 20 órás munkaviszony esetén kisadózóként minimum havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni.

Nem kell azonban megfizetni sem a 25 000 forint, sem az 50 000 forint mértékű tételes adót azon hónapokra, amikor a kisadózó egész hónapban csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Azaz, ha a kérdésben említett édesanya az ellátások alatt nem folytatja a kisadózói tevékenységet, akkor nem kell tételes adót fizetnie. A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a fenti ellátások miatt nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.

Jogszabályi alapja a fenti szabálynak: 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9)-(11) bekezdései.

Ha azonban működtetni szeretné a kisadózó vállalkozását addig is, amíg nem éri el a heti 36 órát a foglalkoztatása, akkor megoldást jelenthet a nyugdíjas vállalkozó bejelentése, ha a nyugdíjas személy el tudja látni a vállalkozásból eredő feladatokat (azaz a kismama személyes közreműködése nem szükséges a kisadózó vállalkozásban). Ha csak a nyugdíjas személy dolgozik kisadózóként a vállalkozásban, akkor esetében havi 25 000 forint tételes adót kell fizetni.