Katás menekülési útvonalak

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2021.02.25., 06:15 Frissítve: 2021.02.24., 16:41

Tetszik

Mivel január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) kizárja, hogy a magánszemély egyidejűleg több vállalkozásában legyen kisadózóként bejelentve, sokan szembesültek azzal, hogy többes kisadózói jogviszonyok helyett egyidejűleg kisadózóvá és (kényszer) egyéni és/vagy társas vállalkozóvá is váltak. Ez pedig azt jelenti, hogy kisadózóként nem főállásúnak minősülnek és csak a havi 25 ezer forintos kata terheli őket, míg a másik jogviszonyukban főszabály szerint minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget kell teljesíteniük.

Tehát az eddigi havi 50 + 25 = 75 ezer forintnál magasabb kötelezettséggel kell szembesülniük, különösen akkor, ha a minimumkötelezettséget a garantált bér (február 1-jétől 219 000 forint) alapul vételével kell meghatározni.

Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben – feltételezve, hogy a másik vállalkozást valamely okból szükséges fenntartani – óhatatlanul adódik a kérdés, hogy miként lehetne a terhet csökkenteni és legalább a havi minimum járulékfizetési kötelezettség alól mentesülni. Természetesen nagyon sok összetevős „feladványról” van szó, hiszen minden vállalkozás és vállalkozó esetében eltérőek a lehetőségek és a prioritások. Így általános megoldást adni nem lehet, csak ötleteket felvetni.

A kisadózó egyéni vállalkozó és társas vállalkozó relációban az első gondolat a társas vállalkozás helyett a munkaviszony – mégpedig a részmunkaidős munkaviszony – választása. Ennek azonban hátránya, hogy a munkaviszonyban álló dolgozót is érinti a minimális járulékfizetési kötelezettség, azaz legalább a minimálbér 30 százalékának alapul vételével mindenképpen meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ráadásul ebben az esetben az érintett kisadózóként főállásúnak minősül és havi 50 ezer forintos kata terheli. Előny viszont, hogy a minimálbér 30 százaléka mint járulékalap a kisadózó 102 ezer forintos ellátási alapját majdnem kiegészíti a minimálbér összegére. (Csak „majdnem”, hiszen még ebben az esetben sem éri el az ellátási alap a 167 400 forintot.)

Tehát, ha mindent összevetünk, akkor adott esetben célszerűbb a teljes munkaidős munkaviszonyt választani, nem megfeledkezve arról sem, hogy az esetek többségében az ügyvezetői státusz miatt kell a két jogviszony valamelyike mellett dönteni, és az ügyvezető esetében elegendő a minimálbér szerinti bérezés, nem kell a garantált bérminimumot alkalmazni.

Olvassa el az Adózóna 2021-es változásokkal kapcsolatos egyéb írásait, valamint a HVG TB 2021 különszámát is!

Tehát teljes munkaidő (vagy esetleg heti 36 óra) választásakor kisadózóként csak 25 ezer forint a havi kata összege, míg a járulékalap és a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér (vagy esetleg garantált bérminimum). Többlet teherként kell számolni továbbá a 15 százalékos személyi jövedelemadóval. Ám, ha az adózó családi kedvezményre jogosult, akkor egyértelműen ez a megoldás, hiszen a főállású társas vállalkozóként fizetett minimum járulékalap esetén (tényleges tagi jövedelem híján) ennek érvényesítésére egyébként nincsen mód.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor áll fenn a minimum járulék alóli mentesség a törvény előírása alapján!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.