hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katás egyéni vállalkozó, kft.-tag ügyvezetői státuszának megítélése

  • adozona.hu
1

Katás egyéni vállalkozó egy kft. tagja és ügyvezetője is egyben. Helyes-e az, hogy egyéni vállalkozóként 50 ezer forintot fizet, a kft.-ben semmit? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Olvasónk véleménye szerint a kft.-ben beáll a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, és katas egyéni vállalkozóként 25 ezer forintot kell fizetni, vagyis kötelezően a kft.-ben lesz a magánszemély főállása tagi jogviszonyosként. Utóbbi esetben a járulékalap a mimimálbér lesz-e vagy a garantált bérminimum? Ha vagy a tagi jogviszonya vagy az ügyvezetői státusz megszűnne, úgy már működne a jelenlegi verzió (25 ezer forint kata és nulla forint a kft.-ben)? – sorolta kérdéseit.

A hatályos szabály alapján nem lesz főállású a kisadózó, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha tehát az egyéni vállalkozó kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként is tevékenykedik a kft.-ben, akkor kisadózóként nem főállású kisadózó. Ebben a többes jogviszonyban az alábbiak szerint kell fizetni a közterheket a társas, illetve a kisadózó vállalkozásban.

A társas vállalkozó a kft.-ben megfizeti a tb-közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok után, azaz 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a vállalkozás a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

Ugyanakkor a kisadózó vállalkozó nem főállású kisadózóként havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

Minimálbér: havi 138 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 180 500 forint, középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás iskola is.

Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de a tájékoztatóban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. A gyakorlat így az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 138 ezer forintot, míg más munkáltatók a 180 500 forint garantált bérminimumot veszik alapul.

Ha a tag semmilyen tevékenységet nem folytatna a kft.-ben, azaz nem lenne ügyvezető, nem állna a kft.-vel biztosítási jogviszonyban, akkor nem kellene a kft.-ben tb-közterheket fizetni. Ez esetben a kisadózó vállalkozó után, ha a kisadózásról szóló törvény alapján nem minősül nem főállású kisadózónak, akkor mindenképpen legalább havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetni.

Részletesebben is tájékozódhat a témában az Adózóna legújabb kiadványából, amely segítséget nyújt a többes jogviszony egyes eseteinek értelmezéséhez, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés megkönnyítéséhez.

Rendelje meg most a 2018. októberben megjelent "Többes jogviszony a gyakorlatban" című kiadványt! → MEGRENDELEM

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Palásti Zoltán

A cikk első bekezdésében zavarosan sikerült idézni a kérdezőt, a válaszban pedig a Tisztelt Szakértő elnagyolta a kérdés utolsó részét:
"Ha vagy a tagi jogviszonya vagy az ügyvezetői státusz megszűnne, úgy már működne a jelenlegi verzió (25 ezer forint kata és nulla forint a kft.-ben)? – sorolta kérdéseit."
Ennek csak úgy van értelme, hogy a jelenlegi verzió (50 ezer forint kata és nulla forint a Kft.-ben)
Véleményem szerint erre a kérdésre a válasz: ha az ügyvezető a Kft-ben nem tag (hanem "külsős" megbízási jogviszonyos, vagy munkaviszonyos), akkor nem lesz társas vállalkozó --> kata 50 eFt, a Kft-ben a megbízási jogviszonya, illetve a munkaviszonya alapján fizet járulékokat.
Ha viszont nem ügyvezető, csak tag, akkor lényeges, hogy személyesen közreműködik-e a tevékenységben, vagy csak "csendestárs". Ha személyesen közreműködik, akkor társas vállalkozó lesz --> minimumjárulék alapján fizet a Kft-ben + 25 eFt kata.
Ha csak csendestárs, azaz nincs személyes közreműködés (várja az osztalékot), akkor a Kft-ben nem fizet járulékot, az ev-ben a kata 50 eFt.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink