hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katás egyéni vállalkozó iparűzési adójának megosztása

  • adozona.hu

Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek van egy székhelye és három telephelye. A székhelyén nem végez tevékenységet, csak a telephelyeken. Az egyik telephelyén nincs helyi iparűzési adó. A vállalkozó egyedül végzi a tevékenységét (védőnő). A telephelyeken térítésmentesen biztosítják a helyiséget – minden berendezéssel együtt – a tevékenysége végzéséhez. Hogyan ossza meg az iparűzési adóját (az éves bevétele körülbelül 6 millió forint)? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Ha a vállalkozó nem választja a  tételes iparűzésiadóalap-megállapítást, akkor az általános szabályok szerint kell meghatározni az iparűzési adó alapját. Ha a bevétel éves szinten nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a vállalkozónak joga van egyszerűsített módon megállapítani az adóalapját. Ez esetben ugyanis választható külön bejelentés nélkül is, hogy az iparűzési adó alapja az éves bevétel 80 százaléka, s ezt kell megosztania a székhely és telephelyek között. Ebben az esetben nem kell külön nyilvántartani az anyagköltséget vagy más nettó árbevételt csökkentő tételt (például alvállalkozói díjakat stb.).

Az adó alapját a helyi adókról szóló törvény melléklete szerint kell megosztani. A megosztás vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy az eszközérték alapján, vagy a kettő kombinációjaként lehet elvégezni, úgy, hogy nem lehet olyan számítási módot alkalmazni, amely valamely önkormányzat területén nulla adóalapot eredményezne.

Mivel a vállalkozó a kata hatálya alá tartozik, így az eszközérték nehezen állapítható meg, különösen, ha nincsenek saját tárgyi eszközei.

A személyi jellegű ráfordítások arányában megosztható az adóalap, akkor is, ha az egyéni vállalkozás nem számol el személyi jellegű ráfordításokat. Ez esetben ugyanis a vállalkozó önmaga után 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítást vesz figyelembe, s ezt kellene megosztani a székhely és a telephelyek között, úgy, hogy a székhelyen legalább 10 százalékos aránnyal kell számolni.

A telephelyek közötti megosztásnál erre a speciális helyzetre nincsenek részletszabályok. Ha egy munkavállaló több önkormányzat területén dolgozik egyszerre, akkor a vele kapcsolatos ráfordítások összegét azon önkormányzat területén kell figyelembe venni, ahonnan az irányítása történik.

Magára az egyéni vállalkozóra viszont nem vonatkoztatható ez a szabály, hiszen őt magát más személy nem irányítja.

Ennek hiányában az javasolható, hogy az 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítás legalább 90 százalékát az adott önkormányzat területén eltöltött munkanapok, vagy a munkaidő arányában ossza meg a vállalkozó, ez a törvény szellemének megfelelő megoldáshoz vezethet.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink