Katás egyéni vállalkozó ingatlanos dilemmái

Megosztás Tetszik

Támogatással lakást vásárolna katás egyéni vállalkozó. A bérbeadáshoz át kell alakulnia? Ha eladja az ingatlant, adóznia kell? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Adott egy másodállású katás egyéni vállalkozó, aki Széchenyi Mikrohitel Go! bevonásával lakóingatlant kíván vásárolni – írja olvasónk. Hozzátéve: a vásárlással az a célja, hogy tevékenységét ott végezze majd, és esetlegesen bérbe adja a lakás helyiségeit más vállalkozók részére is (pszichológusok, orvosok). 1. A tulajdoni lapra egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként jegyzik be a tulajdonost (olvastam erről is, arról is)? 2. Katás vállalkozóként nem lehet bérbe adni, jól gondolom, hogy egyéni vállalkozó formát kell váltania (átalányadó, tételes költségelszámolás)? 3. Ha eladja 5 éven belül az ingatlant, milyen adófizetési kötelezettségei keletkeznek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az ingatlannyilvántartást szabályozó 109/1999 FVM rendelet 3. § e) pontja értelmében a tulajdoni lapon a természetes személy azonosító adatainak kell szerepelnie. A rendelet nem tartalmaz utalást arra, hogy az egyéni vállalkozói minőséget is fel kellene tüntetni, azaz véleményem szerint ez a tény nem kerül feltüntetésre.

Kataalany vállalkozás valóban nem szerezhet bevételt ingatlan-bérbeadási tevékenységből. Viszont ha nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként az összevonandó adóalap részeként adózza le ezen bevételét, akkor az jogszerű.

Ez azt jelenti, hogy katás egyéni vállalkozói minőségét megtarthatja, s emellett mint ingatlan bérbeadó magánszemély is adózhat, szigorúan elkülönítve a két tevékenységét.

Ha az ingatlant nem egyéni vállalkozóként adta bérbe és 5 éven belül értékesíti azt, akkor az eladási árból le kell vonni a szerzési értéket.

Az így kiszámított összeg a jövedelem.

Ha az értékesítésre a szerzés évében vagy az azt követő évben kerül sor, akkor a jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Ha az értékesítésre a szerzés évét követő második évben kerül sor, akkor a jövedelem 90 százalék után kell a 15 százalék szja-t megfizetnie.

Ha az értékesítésre a szerzés követő harmadik évben kerül sor, akkor a jövedelem 60 százaléka , ha a negyedik évben akkor a jövedelem 30 százaléka után kell a 15 százalék szja-t megfizetnie.

Az ötödik évtől nem kell bevallania a kapott eladási árból a jövedelmet.