Katás átlépte az éves határértéket, érvényesítheti ezt a kedvezményt?

Megosztás Tetszik

Katás egyéni vállalkozó a következő kiadott számlájával átlépi a 6 millió forintos alanyi adómentes keretet. A 40 százalékos adó kiszámításakor figyelembe veheti-e a családi adókedvezmény? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó és számviteli tanácsadó válaszol.

Olvasónk kérdése részletesen: katás egyéni vállalkozó a következő kiadott számlájával átlépi a 6 millió forintos alanyi adómentes keretet. A 6 millió forint feletti részt 40 százalék adó terheli. A 40 százalékos adó kiszámításakor figyelembe vehető-e a családi adókedvezmény? Másik kérdésem, hogy a vállalkozó már áfakörösként osztrák cégnek számlázna tervező tevékenységet, közösségi adószámmal rendelkezik. Kell-e, és ha igen, milyen esetben áfát fizetnie? Lesz olyan, amikor ténylegesen Magyarországon végzi a tevékenységét, de olyan is, amikor egy-két hétre Ausztriába kell utaznia, és ott ellátni a tervezési feladatot.

Szakértőnk válasza

A kisadózó vállalkozók 40 százalékos mértékű adóját – a tételes adón túl – a Katv. írja elő, az szja-törvényben rögzítetteket e szabály nem érinti.

A családi kedvezmény (szja-törvény 29/A. §) a magánszemély – szja-törvény 29. §-a szerinti – összevont adóalapjával szemben érvényesíthető kedvezmény. Az a magánszemély (egyéni vállalkozó), aki a kata szerint adózik, a havi befizetéssel teljesíti minden közteher-fizetési kötelezettségét, így a személyi jövedelemadót is. Ebből következően mivel az szja-ra vonatkozóan más bevallási kötelezettsége sincs, az szja-val összefüggő egyéb kedvezmények sem érvényesíthetők esetében.

A családi kedvezménynek – 2014. január 1-jétől – van „járulékrésze” is. Ez azt jelenti, hogy az szja-törvény szerinti kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, az általa fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét csökkentheti az szja-törvény szerinti családi kedvezmény azon részét, amelyet – kellő nagyságrendű adóalap (kivét, szja-törvény szerinti átalányadó alapja) hiányában – az szja-alapjával szemben nem tudott érvényesíteni.

A kisadózó vállalkozó ugyan biztosított, de egyrészt nem a Tbj. szabályai szerint, másrészt az szja-törvény szerint nem élhet a kedvezménnyel – a fentebb részletezettek miatt (Tbj. 5. § (1) bekezdése j) pont, 24/A. §, 26. § (10) bekezdése, 45. §). Összegezve mindezt, a katás vállalkozónak sajnos a kedvezmény ezen része érvényesítésére sincs lehetősége.

A mérnöki-szolgáltatások teljesítési helye kapcsán az áfatörvény csak akkor rendeli az úgynevezett különös szabályok alkalmazását (46. §), ha a szolgáltatást harmadik államban letelepedett, nem adóalany veszi igénybe. Egyéb esetben az adótörvény főszabálya – a 37. § rendelkezése – az irányadó.

Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a tagállami adóalany megrendelő (az osztrák cég) fizeti meg az osztrák szabályok szerint az e szolgáltatást terhelő áfát, az ügylet teljesítési helye Ausztria. (Abban az esetben, ha az osztrák cég valamely más tagállami, gazdasági célú letelepedése érdekében – nem osztrák adószám alatt – veszi igénybe a szolgáltatást, akkor is őket terheli az áfa, csak adott esetben nem az osztrák szabályok szerint, hanem a másik érintett országban hatályos előírások alapján).

Miután a magyar vállalkozó külföldi munkavégzése csak néhány napos (legfeljebb két hét), ezzel Ausztriában az áfa rendszerében sem keletkezik telephelye, az áfát a megrendelőnek (osztrák cég) kell rendeznie. A magyar vállalkozó áfa felszámítása nélkül állítja ki a számlát.