hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katából a számviteli törvény hatálya alá – mi kerülhet a nyitómérlegbe? 2. rész

  • Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó

A katatörvény hatálya alól kikerülő társas vállalkozások át-, illetve visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, ami kettős könyvvitel vezetését és beszámoló készítését, első lépésében pedig a nyitómérlegük kötelező összeállítását jelenti. Cikkünk előző részében azt vettük számba, milyen módszerek állnak a vállalkozó rendelkezésére, ha a katás időszak lezárását követően, a számviteli törvény hatálya alá kerülve szeretné a nyitómérlegét elkészíteni, és megállapítani a tárgyi eszközei piaci értékét. Visszautalva az ott részletezett rendelkezésekre, mostani cikkünkben tovább boncolgatjuk a tárgyi eszközök és az immateriális javak nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

Ahogy azt már előző cikkünkben megállapítottuk, a nyitómérlegben – a vállalkozó által választott módszer szerint megállapított piaci értéken – kimutatott tárgyi eszköz, immateriális jószág bruttó értékét (azaz jelen esetben a piaci értékét) figyelembe véve kezdődik meg az üzembe helyezés (a számviteli törvény hatálya alatti tevékenység megkezdése) napjától a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása.

Kisokos a kataváltozásokhoz című videónkat innen érheti el!

Nem kizárt, hogy valamely eszköz aktuális piaci értéke nulla legyen: ez esetben ezek a tárgyi eszközök, immateriális javak csak a leltárban fognak szerepelni (ott viszont muszáj szerepelniük), így ezekről az eszközökről a társaság csak mennyiségi nyilvántartást vezet a továbbiakban. Nem szabad azonban félvállról venni a csak mennyiségben leltározott eszközök nyilvántartásának vezetését! Ugyanis használatuk során ezekhez az eszközökhöz kapcsolódóan is merülhetnek fel a cégnek költségei, amelyeket el akar, és el is kell számolnia.

Viszont, ha az adott eszköznek még az említett mennyiségi nyilvántartásban sincs nyoma, akkor egy esetleges adóellenőrzés során a revizorok megkérdőjelezhetik a költségelszámolás jogszerűségét, hiszen azok (elvileg legalábbis) nem létező eszköz miatt merültek fel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben fogódzót talál a tárgyi eszközök értékmeghatározásához, a készletek, követelések nyilvántartásához.


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink