adozona.hu
Ha főállású kisadózó, így számolja a szolgálati időt!
//test-adozona.hu/kata_kiva/Ha_foallasu_katas_igy_szamolja_a_szolgalati_OBEILS
Ha főállású kisadózó, így számolja a szolgálati időt!
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatót adott ki a főállású kisadózók szolgálati idejéről.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 39. § (1) bekezdése értelmében, ha a biztosítottnak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló törvény értelmében a teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Az arányos szolgálati idő számítást, a Tny. 39. § (2) bekezdése értelmében, a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
A főállású kisadózó esetében a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával:
minimálbér | figyelembe vehető kereset havi 50 000 forint összegű tételes adó megfizetése esetén | figyelembe vehető kereset magasabb, havi 75 000 forint, összegű tételes adó megfizetése esetén | |
2016. január 1-jétől |
111 000 |
81 300 |
136 250 |
2017. január 1-jétől |
127 500 |
90 000 |
150 000 |
2018. január 1-jétől |
138 000 |
93 500 |
157 000 |
Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni.A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.
Jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény, 2012. évi CXLVII. törvény.
Hozzászólások (0)