Fontos tudnivalók a kiváról

Megosztás Tetszik

A 2017-es évben sok vállalkozás választott új adónemet. A kivára való áttéréssel kapcsolatos olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné adószakértő válaszol.

Olvasónk a következőket kérdezte:

1. A társaság tao időszak alatt fejlesztési tartalékot képzett. A beruházás 2017. évben kiva időszak alatt történik. Bármilyen eszközökre le lehet vonni a fejlesztési tartalékot? A kivából való kilépés esetén a 28. § 4a. pontjában meghatározott esetben erre az eszközre újra fejlesztési tartalékot kell képezni, ha kilép majd a cég a kiva alól?

2. A társaság tao időszak alatt fejlesztési tartalékot képzett, az új beruházás 2017. évben kiva időszak alatt történik. Ezzel az új beruházás értékével 2017. évben csökkentheti a személyi jellegű adó alapján a 20. § 7. pontja szerint, és a tao alatt keletkezett fejlesztési tartalékot is feloldhatja?

3. Ha a 20. § 7. pontja szerint új beruházás történik a kiva alatt és értéke nagyobb, mint a tárgyévi személyi jellegű kifizetések összege, akkor a különbözet csökkentheti a következő évek kiva alapját?

4. A társaság a kiva belépés előtt előleget fizetett egy beruházásra. A beruházás 2017. évben, a kiva időszak alatt valósul meg, akkor mivel lehet csökkentetni a 20. § 7. pontja alapján a személyi jellegű kifizetések összegét? A levonás függ attól, hogy a beruházást hitelből fizetik?

5. A társaság 2017. év folyamán lép be a kiva alá, akkor a 20. § 3/c. pontja értelmében a pénztár nyitó egyenlegének a 2016.12.31. mérlegben kimutatott értéket lehet figyelembe venni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. A fejlesztési tartalékot a kivaalanyiság időszakában is a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao) előírt tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására lehet felhasználni. A Tao szerint a fejlesztési tartalék bármely tárgyi eszközre felhasználható a következőket kivéve:

• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszközre,
• térítés nélkül átvett eszköz címen,
• olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

[Tao 7. § (15) bekezdés]

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházás alapján, továbbá a már teljesen leírt és a tervezett maradványértéket elért immateriális jószág, tárgyi eszköz esetében. 

 Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköz után, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő (ez alól jelent kivételt a műemlék és a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény).

[Szt. 52. § 52. § (5) - (6) bekezdés és 53. § (6) bekezdés]

A kivából történő kilépés esetén lekötött tartalékot (amelyet a fejlesztési tartalékra vonatkozó előírások szerinti célokra lehet felhasználni) képezni a kivaalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kivaalanyiság időszakában bevételként elszámolt osztalékkal és a kivaalanyiság időszakában megszerzett, előállított immateriális dolog és tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett összegben kell. Ha kapott osztalékot a kivaalany nem számol el bevételéként, és a visszatéréskor már nullára írt le minden eszközt, akkor is legfeljebb a Tao alá történő visszatérést megelőző (utolsó) kivás beszámolóban kell – az egyébként eredménytartalékként kimutatandó   összegben – lekötött tartalékot kimutatni. (2012. évi CXLVII. tv. 28. § (4a) bekezdés]

2. A fejlesztési tartalék feloldható, ha az adott beruházásra a fejlesztési tartalék felhasználható (lásd 1. pont). A beruházásra 2017-ben történt kifizetések alapján a kiva alapja akkor csökkenthető, ha a kivaalany rendelkezik elhatárolt veszteséggel. (A kivaalap csak akkor azonos a személyi jellegű kifizetésekkel, ha a növelő-csökkentő tételek egyenlege nulla). A csökkentés az elhatárolt veszteség mértékéig terjedhet és nem lehet több, mint az adóévben beruházásra kifizetett összeg. A csökkentés nem függ attól, hogy a beruházás forrása hitel, támogatás vagy saját forrás. [2012. évi CXLVII. tv. 28. § (1) bekezdés, 20. § (7) bekezdés]

3. Igen, ha a tárgyévi adóalap kisebb, mint a beruházásra (szellemi termékre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére) az adóévben történt kifizetés, a különbözettel a következő adóévek kiva alapja csökkenthető. [2012. évi CXLVII. tv. 20. § (7) bekezdés]

4. Ha a társaság a kivába történő belépés előtt előleget fizetett egy beruházásra, akkor a beruházás 2017. évben, a kiva időszak alatt történő megvalósulása esetén, az adóalap a 2017-ben kifizetett összeggel lehetséges, amelybe nem tartozik bele az előleg, hiszen annak megfizetése   az előző adóévben történt, az adott évben csak a kötelezettség szűnt meg [2012. évi CXLVII. tv. 20. § (7) bekezdés]

5. A pénztár mentesített értéke az adóalanyiság első évének (adott esetben 2017. év) nyitó mérlegében kimutatott érték. Tekintettel arra, hogy a számviteli alapelvek szerint az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival, a pénztár 2017. évi nyitó adata azonos a 2016. december 31-ével záruló üzleti évi beszámolóban kimutatott adattal. [2012. évi CXLVII. tv. 2. § 23. pont és 20. § (3) bekezdés c) pont, Szt. 15. § (6) bekezdés]