Fontolja meg, mit lép! Sokba kerülhet a katás áttérés

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó olvasónk 2017. január 1-jétől a katát szeretné választani. Jelenleg áfakörös (általános szabály szerint), az szja-ban tételes költségelszámolást alkalmazóként adózik. Vajon kell-e áfát fizetnie a készletek és eszközök után? És milyen egyéb kötelezettségei vannak áttérés előtt és után? Olvasónk kérdéseire Szipszer Tamás adószakértő válaszol.

Olvasónk helyzete: 2016-ban az évi nettó árbevétele várhatóan 6,5 millió forint lesz. 2016. december 31-én mintegy 2 millió forint (nettó) anyagkészlettel rendelkezik majd a korábbi évek beszerzéseiből, valamint 2016-ban vásárolt egy notebook-ot és fénymásoló eszközöket nettó 400 ezer forint összegben. Azt kérdezni, hogy a készletek és eszközök után az áttéréskor bevételt, adóalapot kell-e képeznie, illetve ezek után szükséges-e áfát befizetni abban az esetben, ha a kisadózás mellett az áfakörben marad. Várhatóan 2017. évben sem fogja meghaladni az árbevétele az új áfa-alanyimentes értékhatárt, ezért annak lehetősége is felmerült, hogy 2016. december 31-én kilép az áfakörből és 2017. évre a kisadózás mellett áfa-alanyimentesként adózik. Azt is kérdezni, hogy ez utóbbi esetben a készletek és eszközök után keletkezik-e árbevétele, illetve áfafizetési kötelezettsége

Szakértőnk válasza

Mindenekelőtt az áttérés első napján az egyéni vállalkozónak tételes vagyonleltárt kell készítenie mindazon eszközökről, amelyeket a kisadózói tevékenységéhez fog használni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kata-törvény) 25. § (2) bekezdésének értelmében az áttéréskor a meglévő készletekkel kapcsolatban bevételt kell megállapítania, de ezen bevételét mindaddig nem kell figyelembe vennie, ameddig kata-alanyaként tevékenykedik. A készletekkel kapcsolatos bevétel lényegében az a beszerzési ár, amelyet költségként elszámolt a tételes költségelszámolás időszakában, vagyis lényegében a kifizetett készletek beszerzési értékét kell bevételként nyilvántartania.

Arra felhívom a figyelmét, hogy amennyiben katás tevékenységét bármikor a későbbiekben megszünteti, akkor ezen nyilvántartott bevételét kisadózói bevételként kell a megszűnéskor figyelembe vennie [kata-törvény 25. § (2a) bekezdés].

A meglévő tárgyi eszközeivel kapcsolatban egyéb teendője nincs, mivel a kata-törvény a tárgyi eszközökkel kapcsolatban sajátos szabályokat nem ír elő. Az értékcsökkenést elszámoltnak kell tekintenie a katás időszakban, vagyis a későbbiekben a katás időszakra jutó arányos értékcsökkenési leírást nem érvényesítheti.

Ha igénybe vett beruházási kedvezményt vagy fejlesztési tartalékot képzett, akkor azokat tovább kell vinnie a katás időszakban is, vagyis ezen bevételcsökkentő (adóalapcsökkentő) tételek miatt szintén nem keletkezik adókötelezettsége pusztán az áttérés miatt.

Az áttérés önmagában nem érinti az adóalany áfa-jogállását. Ha továbbra sem választ alanyi áfamentességet, akkor áfa szempontból nincs teendője.

Ha viszont 2017. január 1-től alanyi áfamentességet választ, akkor az a kellemetlen helyzet adódik, hogy a meglévő tárgyi eszközeivel kapcsolatban vizsgálni kell az úgynevezett figyelési perióduson belüli felhasználást.

A figyelési periódus az ingatlannak nem minősülő tárgyi eszközök esetén a használatbavétel hónapjától számított 60 hónap.

Az áfatörvény 135. § (1)–(2) bekezdései alapján mindazon évben, amelynek teljes időtartamában a tárgyi eszköz használatban van a korábban levont áfa 1/5-öd részére kell elvégezni az utólagos korrekciót, amennyiben a tárgyi eszköz felhasználási körülményeiben változás áll be (például adómentes tevékenységhez kezdik el használni az eszközt).

Alanyi áfamentesség esetén ez azt jelenti, hogy mindazon ingatlannak nem minősülő tárgyi eszközökkel kapcsolatban amelyek a 2017-es év teljes egészében használatban vannak, a korábban a beszerzéskor levont adó 1/5-öd részét vissza kell fizetni és áfabevalláson bevallani az utolsó havi időszak fizetendő adójaként, az alanyi áfamentes időszakban is. Mint fenntebb említettem, ez csak azon ingatlannak nem minősülő tárgyi eszközökre igaz, amelyek üzembe helyezése az áttérést megelőző 60 hónapos figyelési időszakon belül esik.