adozona.hu
Adóalap-módosító tételek a kivában. Példákkal
//test-adozona.hu/kata_kiva/Ezek_a_tetelek_modositjak_a_kiva_alapjat_F4TVMB
Adóalap-módosító tételek a kivában. Példákkal
Közeledik a kisvállalati adó (kiva) bevallásának határideje. Alábbi cikkemben sorra veszem a bevallással kapcsolatos fontosabb kérdéseket, elsősorban a kiva alapját módosító tételeket.
A kiva alanyainak az adóév során negyedévente, az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig adóelőleget kell bevallaniuk és fizetniük. A negyedéves előlegek számításánál csak az adott negyedévben felmerült személyi jellegű ráfordítások összegét kell figyelembe venni, melyet meg kell növelni az adott negyedévben elfogadott kivás időszakokhoz kapcsolódó eredménytartalékból történő osztalék-elfogadás összegével. Az előleg alapját azonban csökkenteni kell az adott negyedévben bevételként elszámolt kapott osztalék összegével.
A személyi jellegű ráfordítások fogalmával az Adózónán korábban megjelent korábbi cikk részletesen foglalkozik, így erre most nem térek ki.
Az előleg – s a végleges adó - alapjának számításakor nem a ténylegesen kifizetett osztalék összegét kell figyelembe venni növelő tételként, hanem a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott osztalék összegét, az elfogadásról szóló határozat időpontjában. S ennek megfelelően nem a ténylegesen pénzügyileg jóváírt kapott osztalék minősül csökkentő tételnek, hanem az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat alapján a cégnek járó összeg.
A kiva elszámolásával kapcsolatos bevallást főszabály szerint az adóévet követő év május 31-éig kell benyújtani az adóhatósághoz, s ezzel egyidejűleg a végleges adó és az előlegek különbözetét meg is kell fizetni, illetve azt vissza is lehet igényelni.
Ha azonban a kivaalanyiság bármely okból év közben szűnt meg, akkor az adó elszámolásával kapcsolatos bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
A végleges adó megállapításakor az adó alapját a fentieken túl számos más tétel is befolyásolja, melyeket az alábbiakban ismertetek. A kiva alapjának megállapítása során azonban érvényesül egy főszabály: e szerint a kiva alapja nem lehet kevesebb, mint a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezményekkel csökkentett személyi jellegű ráfordítások összege. Ha az egyéb módosító tételek összevont egyenlege esetlegesen negatív lenne, akkor főszabályként ez a negatív összeg nem csökkenti a személyi jellegű ráfordítások összegét mint adóalapot.
Ez alól kivétel az az eset, ha a vállalkozás az egyéb módosító tételek negatív egyenleg mellett új beruházásra, szellemi termékre vagy kísérleti fejlesztés aktivált értékére fizetett ki összegeket.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük a kiva alapját növelő, illetve csökkentő tételeket!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (2)
A hivatkozott cikk első része, amelyben a példa van, a 218. évi szabályokat mutatja be, amikor a nyugdíjas munkavállaló bére még része a személyi jellegű kifizetésnek. A második részébe szerepel, hogy 2019-től a nyugdíjas munkavállaló bére nem része a kiva alapnak.
Tisztelt Cím!
A Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben megjelent cikkükkel kapcsolatban kérem a segítségüket:
Az adózónán a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének kiva alapba történő számításával kapcsolatban két külön szakvéleményt találtam az Adózóna oldalán:
1. Pölöskei Pálné 2018.12.13-án ebben a témában adott válaszában egyértelműen azt írta le, hogy
"a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállaló bére címen elszámolt ráfordítás 2019-től nem része a KIVA alapnak"
2. Ugyanakkor a mai nappal felkerült Adóalap-módosítő tételek a kivában példákkal visszahivatkozik egy olyan cikkre a személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatban, ahol egyértelműen példával le van vezetve, hogy a nyugdíjas munkavállaló csak az 50eFt-os kedvezményre jogosult és csak a tagi jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas jövedelme nem része a KIVA alapnak.
Kérem, legyenek szívesek megerősíteni, hogy melyik szakmai állásfoglalásuk tekinthető szabályszerűnek.
Köszönettel: Englóner Erzsébet