Cégautóadó katás bt.-nél

Tisztelt Hozzászóló!

Nagyon köszönöm a hozzászólását. Sajnálom, hogy indulatokat keltettem Önben, nem, hogy Önben, de senkiben sem szerettem volna, azonban az Írás konkrét ügyben keletkezett, aminek a lényege, hogy a gazdasági eseményeket, valódi tartalma szerint kell vizsgálni.
Ehhez nagyon hozzá kellene szokni, és e szerint kellene az adótervezéseket felépíteni, a tanácsokat adni, mert meglepetések lehet esetleg az életünkben. Magam 33 éve erre tettem szakmai életem, eddig mondhatom, hogy biztonságosan, és ezt teszem a jövőben is, azzal, hogy nem kell velem egyetérteni, és nem kell a ,,tanácsaimat elfogadni és követni sem, esetleg érdemes rajta elgondolkodni.
A Cégautó adó alanya, az alábbiak, amelynek a lényege, hogy a magánszemély, a nem költség elszámoló cég és költség elszámoló cég esetében lehet e olyan helyzet, hogy nincs cégautó adó. A válaszom álláspotom szerint nem.
Összefoglalva, akkor minősül a cégautóadó alanyának egy társaság, ha

» magyar rendszámú, pénzügy lízingbe nem adott személygépkocsi tulajdonjogával rendelkezik,

» a hatósági nyilvántartásban nem szereplő (például külföldi rendszámú) személygépkocsi után költséget számol el,

» a társaság pénzügyi lízingbe vesz személygépkocsit;

magánszemély akkor mikor minősül a cégautóadó alanyának, ha

» a tulajdonában lévő jármű után költséget számol el,

» magyar rendszámú személygépkocsija után más számol el költséget,

» a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget számol el,

» az általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után ő maga vagy más költséget számol el,

» a személygépkocsinak, a magánszemélyen kívül társasági tulajdonosa is van.

Ha a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsi használatát ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át és a használó költséget számol el (például a bérleti díjat), akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik. Tehát bérbeadó.

Ha az adó alanya a tulajdonos magánszemély. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után a bérbe vevő utoljára számol el költséget, például amikor a bérleti jogviszony megszűnik.

Ha a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy másik magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély tulajdonos, illetve pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás ténylegesen megtörtént. Költség elszámoló.

Ha a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó, 8 napon belül a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe vevőt köteles írásban értesíteni. Ha ezt a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor egy esetleges adóvizsgálat által megállapított adóhiányt a használó köteles megfizetni.
Nincs többes adóalanyiság, de egyes van.
Nézzük általánosan, ki fizeti a cégautóadót?
A cégautóval kapcsolatos kötelezettségeket a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény IV. fejezete szabályozza.
Mint az az adónem nevéből is kiderül, a megfizetésére cégek kötelezettek nem magánszemély tulajdonában álló belföldi hatósági nyilvántartásba vett (magyar rendszámú) személygépkocsik” esetében, és fizetni kell cégeknek vagy természetes személyeknek azok után az autók után, amelyek magánszemély tulajdonában állnak vagy a hatósági nyilvántartásban nem szerepelnek, viszont költséget, ráfordítást, értékcsökkentési leírást számolnak el utánuk.
Mi minősülhet költségnek vagy ráfordításnak?
Mindazok a költségek, amelyek az autó használata és tulajdonlása esetén merülnek fel az üzemeltetéssel közvetlen összefüggésben. Tehát ide tartozik például az üzemanyag és kenőanyag költsége, a tartalék alkatrészek költsége, a javítás és karbantartás költségei, de a lízing- vagy bérleti díj is, de számolhatunk a kötelező felelősségbiztosítással, baleseti adóval, cascoval és a gépjárműadóval is.
Mi számít személygépkocsinak a cégautó függvényében?
A törvény a következő meghatározást adja erre: személygépkocsi az, amely négy vagy három gumiabroncskerékkel van felszerelve és a vezetővel együtt legfeljebb 8 (felnőtt) személy szállítására alkalmas.
Ebbe a körbe beletartozik tehát a benzin-, dízel- és gázüzemű autók mellett a törvény által külön is említett önjáró lakóautó, illetve a versenyautó is.
Ugyancsak személygépkocsi az autó, amelynek a megengedett együttes tömege a 2500 kilogrammot nem haladja meg, vegyes használatú és rakodótere (a gyári kialakítást figyelembe véve) alkalmas több mint két (felnőtt) utas szállítására.
A 2500 kg együttes tömegű, vegyes használatú gépjárművek, illetve a 8-nál több ember szállítására alkalmas mikrobuszok, transzporterek és autóbuszok ennek megfelelően nem esnek a cégautóadó hatálya alá.
A cégautóadó megfizetése 2017 januártól a tulajdonost terheli tartós bérlet esetén.
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére köteles. A törvény - figyelemmel arra, hogy az adóalany a számviteli törvénynek nem alanya – az alábbiak szerint határozza meg a bevételi nyilvántartással szemben támasztott minimum követelményeket, továbbá a bevételi nyilvántartás vezetésének és a bizonylatok megőrzésének szabályait.
Miután konkrét kérdés volt és a kisadózó vállalkozás volt a közbenső bérbeadó és nem vizsgáltuk, ki a bérlője, igy tisztázni kell, hogy akkor most mi is a nyilvántartás vezetési kötelezettsége.
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bizonylat sorszáma;
c) a bevétel összege;
d) a bevétel megszerzésének időpontja.
A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható. A kizárólag készpénzes bevétellel rendelkező kisadózó vállalkozás esetében, mind a nyugta, mind a számla eleget tehet ennek a feltételnek.
A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. A bizonylat megőrzési adott esetben nem csak a bevételi bizonylatok esetében fontos. Célszerű lehet például a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás számára az árubeszerzésre vonatkozó bizonylatok megőrzése, vagy a járművek biztosításának a rendezése és nyilvántartása és megőrzése is. Ugyanis ezek hiányában nem tudja igazolni az általa forgalmazott árú eredetét, a biztosítás létét. Ebben az esetben pl az adóhatóság igazolatlan eredetű árú forgalmazása miatt mulasztási bírságot szabhat ki, melynek összege az ilyen árú értékének a 40%-a de legalább magánszemélyek esetén 200 ezer, nem magánszemély adózók esetén 500 ezer forint is lehet, vagy bárhol kell, vagy lehet a felmerülések igazolása. A jövedelem megállapítás és a bizonylat megőrzés álláspontom szerint két dolog és a bizonylat költséget eredményezhet, aminek elszámolása nem feltétlen indokolt, de katás társaságnál a tagsági elszámolás (osztalék) akár indokolt is lehet.
Tehát a katás vállalkozások gyakran azt hiszik, hogy a felmerült költségeikkel (kiadásaikkal) kapcsolatban számlákkal nem kell rendelkezniük.
A katás vállalkozások gyakran azt hiszik, hogy a felmerült költségeikkel (kiadásaikkal) kapcsolatban számlákkal nem kell rendelkezniük.
Ezt arra alapozzák, hogy a Kata törvény semmiféle előírás nem tartalmaz a felmerült költségekkel (kiadásokkal) kapcsolatos iratok megőrzésével kapcsolatban. Továbbá úgy gondolják, hogy nem számolhatnak el költséget, valamint csak bevételi nyilvántartást kell vezetni.
Az iratmegőrzési kötelezettségekkel kapcsolatban nem a Kata törvényt, hanem más jogszabályokban, áfa, art, Mt, foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.
Értékesítésekkel összefüggő bizonylatok
Meg kell őriznie a teljesített értékesítésekről az Áfa tv. előírásai szerint kibocsátott bizonylatokat (számla, nyugta).
Bevallást alátámasztó bizonylatok
Amennyiben a katás vállalkozás pl áfás
- áfa bevallást
- összesítő nyilatkozatot
- bármely más adónemre vonatkozó bevallást
köteles benyújtani, akkor azt alátámasztó nyilvántartással és bizonylatokkal rendelkeznie kell.
Abban az esetben, ha a katás vállalkozás áfát kíván levonni, akkor rendelkeznie kell a beszerzést dokumentáló hiteles számlával.
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása már kitértem, az anyag, áru beszerzéséről szóló számlával, vagy olyan dokumentummal (pl. szállítólevél), amely alapján az eladó későbbiekben számlát állít ki. Ha ezt nem teszi meg, akkor igazolatlan eredetű árut forgalmaz.
Mi minősül igazolatlan eredetű árunak adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 23. pontja szerint? Mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik.
A fogalmi meghatározás miatt a kereskedelmi mellett, szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás is forgalmazhat igazolatlan eredetű árut. Ennek az az oka, hogy a törvényben foglalt tényállás anyag számla nélküli beszerzésével is megvalósul.
Tegyük fel, hogy az adóhatóság helyszíni ellenőrzést tart a katás vállalkozó autó javító mühelyében. Ilyenkor azt is vizsgálhatja, hogy sor került-e igazolatlan eredetű áru forgalmazására.
Amennyiben a vállalkozó az ellenőrök részére nem tud számlát bemutatni az mühelyben megtalálható f anyagokról (pl. motorolaj, olajszűrő, ablakmosó stb.), akkor igazolatlan eredetű anyago, árut forgalmazott.
Ebben az esetben az adóhatóság köteles mulasztási bírságot kiszabni (azaz nem hozhat olyan döntést, hogy nem bírságol), valamint intézkedést, üzlet lezárását is elrendelheti. A lezárást csak az Art-ban meghatározott kivételes esetekben mellőzheti.
További következmény az adóhatóság igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt jogerősen mulasztási bírságot szab ki a katás vállalkozóra? A Kata tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja értelmében:
Az adóalanyiság megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válásának - jogerőre emelkedésének - hónapjának utolsó napjával.
Munkaügyi iratok
Ha katás vállalkozás magánszemélyt foglalkoztat, akkor a munkaügyi szabályokban előírt iratokat köteles elkészíteni és megőrizni.
Kifizetői státussal összefüggő iratok
Mi történik, ha a katás vállalkozás természetes személy számára az összevont adóalap részét képező jövedelmet juttat?, vagy természetbeni juttatást juttat?
A juttatott jövedelemből jövedelemadót és járulékot kell levonnia. Ezen túl közterheket (szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást) köteles fizetni, valamint ezekről bevallást kell benyújtania. Köteles megőrizni a bevallást alátámasztó nyilvántartást, valamint az azt alátámasztó iratokat.
Adatszolgáltatási kötelezettség
A katás vállalkozást adatszolgáltatási kötelezettség is terhelheti a Kata törvény, vagy más jogszabály alapján. Ilyen esetben a vállalkozó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő dokumentumokat köteles megőrizni, attól függetlenül hogyan állapítja meg jövedelem adóját.
Végezetül a Katás BT osztalék alátámasztásra.
A Katv. 12. §-ában előírtak szerint a katás bt. bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, de nincs törvényi tilalom arra nézve, hogy a társaság továbbra is a kettős könyvvitel szabályai szerint vezesse könyveit.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásoknak – jelen esetben a Katv. hatálya alatt adózó bt.-nek – nem kell mérlegbeszámolót készíteniük és azt közzétenniük, függetlenül attól, hogy a társaság (szerintem okosan döntve) továbbra is kettős könyvvitelt vezet.

A Katv. hatálya alatt – a kisadózó tagok után fizetett tételes adóval az osztalék közterhei is megfizetettnek minősülnek, míg a társaság tevékenységében személyesen közre nem működő – és így nem kisadózó - kültagnak járó osztalékra ez nem érvényes.

Adójogi szempontból, a személyi jövedelemadó törvény jelenleg hatályos szabályait vizsgálva, osztaléknak számít a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés, valamint a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére, a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg (Szja-tv. 66. §).

Sajnos sem az Szja-törvény, sem a Katv. nem határozza meg, hogy mit is kell a kisadózó vállalkozás nyeresége alatt értenünk.

A Ktv. által elvárt bevételi nyilvántartásra alapozva a „nyereség” fogalma sem számvitelileg, sem adójogilag nem értelmezhető.

Ha nyilvántartásaiból a társaságnak nem csak bevételei, de kiadásai is megállapíthatóak, azaz az ezek összevonásával fennmaradó eredmény (nyereség) is, függetlenül attól, hogy egyébként a Katv. hatálya alatt nem ez nem képezi az adóalapot.

A fentiek szerint számított nyereségnek a tagok üzleti részesedése arányában történő felosztása – és osztalékként való kifizetésének nincs akadálya (Szja-tv. 66. § (1) bekezdése af) pont).

Figyelemmel arra, hogy a nem kisadózó tulajdonosnak az előzőek szerint kifizetett összeget az Szja-tv. is osztalékként nevesíti, ennek adózására is az osztalékra irányadó szabályok vonatkoznak.

Azaz, a Katv. 9. §-a alapján a kisadózó tagnak kifizetett „osztalékot” nem terheli szja és járulék – annak közterhei a Ktav. szerinti tételes adóval megfizetettek-, míg a kisadózóként be nem jelentett tag osztalékként kapott jövedelemét szja és egészségügyi hozzájárulás terheli.

A fenti jövedelmek kifizetése történhet készpénzben és banki átutalással is. Törvény a kifizetés módját nem szabályozza. Azonban akkor, ha adóköteles kifizetés történik a nem kisadózó tag részére, arról a kifizetőnek az Art.-ban meghatározott adóigazolást kell kiállítania.
Én így gondolkodom és így született a ,, Ebből a hosszú írásból csak az nem derül ki, hogyan kell alkalmazni a leírtakat,, , ami lehet nem is a válaszadó feltétlen feladata az alkalmazás, az alkalmazhatóság megfogalmazása és kialakítása.
Szerintem benne van a kérdéseire a válasz, különben nem tudná a láncolatot felismerni.
Nagyon köszönöm, hogy hozzászólt és lehetőséget adott nekem.
Jó egészséget, sok türelmet, kimagasló szakmai sikereket kívánok.
Juhász Tibor

Ebből a hosszú írásból csak az nem derül ki, hogyan kell alkalmazni a leírtakat,
- ha katás vállalkozás a bérbevevő, aki nem számol el költséget
- "láncügylet" esetén kinek meddig terjed a kölségelszámolással kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettsége?
Előfordulhat az is, hogy a bérbeadó magánszemély is fizet cégautóadót, és a katás bt ügyfele is? Vagy nyilatkozik a "végső bérlő" a katás bérbeadónak, ezért ő lesz a cégautó adó fizetésére kötelezett?