Bt., kkt. áttérése katára: kinek érdemes, kinek nem? Példákkal

Megosztás Tetszik

Sok vállalkozás az év vége felé szembesül az éves adójával, illetve kalkulál azzal a szerencsés helyzettel, hogy az adózásának módját megváltoztatva hozzáigazíthatja egy másik adózási rendszerhez. A következőkben a társaságiadó-alanyoknak a katára, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójára való áttérésének dilemmával és teendőivel foglalkozunk.

A következő modellben mintának egy mikrovállalkozást (például bt.-t) tekintek, ahol alapvetően egy személy dolgozik főállású tevékenységben és utána merülnek fel a társadalombiztosítási terhek és személyi jellegű kifizetések. A társasági adó és a kata rendszerében érdemes elkészíteni – akár a bázisadatokból, akár a jövő évi kilátásokból adódó – üzleti tervet, és összehasonlítani ezeket a két adózási struktúra mellett. 

Bár a táblázat viszonylag elnagyolt, az egyszerűség és áttekinthetőség kedvéért számos tényezőt nem vesz figyelembe – például a beruházás tárgya után nem amortizációt számol, a személyes közreműködés utáni jövedelemként a jövő évi minimálbérrel kalkulál, a személyi jövedelemadónál és iparűzési adónál nem számol kedvezményekkel stb. –, de azért jól szemlélteti, hogy például hogyan befolyásolja egy megítélt fejlesztési támogatás a választható adózási formát és adókötelezettségeket. Ezek alapján a példabeli betéti társaságunknak egyértelműen érdemes választania a kisadózók vállalkozások tételes adóját. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy a választás kire terjedhet ki, ez milyen teendőkkel jár, illetve eleve melyek az áttérés következményei, feltételei.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mire nyújt fedezetet a kata, mire nem, továbbá hogyan kell kezelni a nem katás kültag jövedelmét!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Katás témákról bővebben itt olvashat!