adozona.hu
Élet az új katatörvény után 3.: mellékállású egyéni vállalkozók lehetőségei
//test-adozona.hu/kata_kiva/Az_uj_katatorveny_utan_3_mellekallasu_egyen_T3VU6L
Élet az új katatörvény után 3.: mellékállású egyéni vállalkozók lehetőségei
Tetszik
Mellékállású egyéni vállalkozóknak tekintjük azokat a vállalkozókat, akik rendelkeznek heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy más vállalkozásban társas vállalkozók, vagy esetleg nappali tagozatos egyetemi (vagy középiskolai) tanulók. Jelen cikk ezt a több tízezres vállalkozói réteget szólítja meg. Ezen vállalkozói csoport számára a kata adózási forma kötelező jelleggel véget ér augusztus 31-én. Számukra tehát nincs menekvés, akkor sem, ha kizárólag magánszemélyeknek értékesítettek.
Most képzeljünk magunk elé egy főállásban munkaviszonyban dolgozó, tehetséges informatikust vagy mérnököt, aki a munkaviszonya mellett mellékállásban katázott! Ebből a mellékállásból éves szinten még 4 500 000 Ft bevételt tudott elérni különböző cégektől vagy akár magánszemélyektől. Hogyan alakulna az éves adózása egy ilyen mellékállású egyéni vállalkozónak, ha maradhatna a katában?
Bevétel: 4 500 000 Ft
Éves kata: 300 000 Ft (12*25 000 Ft)
Iparűzési adó: 50 000 Ft (2% adómértékkel számolva)
Látható tehát, hogy a tényleges adóteher 350 000 Ft, ami a bevétel arányában mindössze 7,77%-os adóterhet eredményez.
A példabeli vállalkozó azzal fog szembesülni, hogy 2022. szeptember 1-jén már nem adózhat a kata rendszerében.
Ha fenn kívánja tartani az egyéni vállalkozását, akkor vagy normál vállalkozói személyi jövedelemadózás (VSZJA) szerint teljesíti közterheit, vagy átalányadózást választ.
Aki figyelmesen elolvasta a korábbi cikkeinket (Élet az új katatörvény után: milyen lehetőségekkel számolhatnak a kiesők? 1. rész, illetve Élet az új katatörvény után: főállású katás egyéni vállalkozóból átalányadózó 2. rész), az emlékszik: 3 féle adóból tevődik össze egy vállalkozó összes adóterhe, ezt ismét írjuk le:
1. nyereséget terhelő adók,
2. járulék és szociális hozzájárulási adó, melyek számítása nagyon hasonló,
3. iparűzési adó.
Ha a mellékállású egyéni vállalkozó a normál VSZJA szerint kíván adózni, akkor ő is szembekerül a költségelszámolás problémájával. Természetesen ő is kénytelen lesz nyereséget számolni, s az arra jutó 9%-os nyereségadót, majd az osztalékalap után a 15%-os szja-t és 13%-os szociális hozzájárulási adót (ez utóbbit maximum 4 800 000 Ft után) köteles lesz megfizetni.
|
Jelentkezzen az Adózóna Élet a kata után – alternatívák kisadózás helyett című, július 28-ai webináriumára, ahol bemutatjuk a lehetséges opciókat az egyes adózási formák előnyeivel és hátrányaival! |
Ez eddig rendben is van, de mi a helyzet a járulékkal és a szociális hozzájárulási adókkal (2. pontban szereplő adók)?
Nos, az ő esetében nincs kötelező minimális járulékfizetés! Vagyis egy mellékállású VSZJA szerint adózó egyéni vállalkozó kizárólag a vállalkozói kivétje után köteles ezt a két adót megfizetni. Mivel a kivét elszámolása nem kötelező, így könnyen lehet, hogy főhősünk nem is fog járulékot és szochót fizetni. Ha belegondolunk, a kivét igen „drága” költség, tekintve, hogy minden bruttó 100 forintja után 18,5 Ft tb-járulékot, 13 Ft szochót és még 15% szja-t kell fizetni.
Helyesen érezzük ez alapján, hogy egy mellékállású egyéni vállalkozónak nem éri meg vállalkozói kivétet elszámolni.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyéb részleteket, valamint, hogy mi a helyzet átalányadózásra áttérés esetén!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)