hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Aktuális kérdések a kisvállalati adóval kapcsolatosan

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

A mindennapokban a kisvállalati adóval dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy ezen adónem szabályai szorosan kötődnek a társadalombiztosításról szóló előírásokhoz, illetve a szociális hozzájárulási adóhoz. Az elmúlt hónapok jogszabályváltozásai, például az új Tbj. hatálybalépése felvetik a kérdést, hogy ezen módosítások lecsapódnak-e, és ha igen, milyen mértékben a kiva előírásaiban. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe.

Járulékfizetési alsó határ

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 27. § (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben – ide tartozik például a munkaviszony – 2020. július 1-jétől járulékfizetési alsó határ került bevezetésre.

A társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (48 300 forint) után abban az esetben is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. (Jellemzően a részmunkaidős munkaviszony esetei tartoznak ide).

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet utáni 18,5 százalékos tb-járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni a 2020. július-augusztus hónapok kivételével, amely időszakokat mentesíti a jogszabály ezen kötelezettség alól.

Az Adózóna 2020-as jogszabálymódosításokkal kapcsolatos írásait ITT, a 2021-es változásokat bemutató cikkeit pedig ITT találja.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szintén átvette a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályozást a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében. A Szocho tv. 2020. július 1-jétől hatályos 1. § (10) bekezdése kimondja ugyanis, hogy az említett biztosítási jogviszonyok esetén az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Ez tehát azt jelenti, hogy mind a fizetendő társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó tekintetében figyelemmel kell lenni a járulék-, illetve adófizetési alsó határra, az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetén.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: érinti-e a járulékfizetési alsó határ a kisvállalati adót, valamint, hogy a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás adómentessége fennáll-e a kiva hatálya alá tartozó adózóknál is!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink