adozona.hu
Adó és adóalap, ha kivás cég családtagnak vesz repülőjegyet
//test-adozona.hu/kata_kiva/Ado_es_adoalap_ha_kivas_ceg_az_ugyvezeto_cs_EN3I0E
Adó és adóalap, ha kivás cég családtagnak vesz repülőjegyet
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A magánszemélyek részére vásárolt repülőjegy költségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) előírása szerint az adózó által a vezető tisztségviselője közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, így nem kell vele növelni a társasági adóalapot.
A közeli hozzátartozók részére nyújtott nem pénzbeli juttatás a magánszemélyek (összevonandó) adóköteles jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) előírása szerint.
Mivel a juttatást kifizető nyújtja az adóelőleget a kifizető állapítja meg, akkor is, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. (A levont adóelőlegről egyébként igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített adókedvezményt.)
Az adott esetben a magánszemélyek a kifizetővel nem állnak munkaviszonyban, részükre bért a kifizető nem fizet, nem tekintendők a társas vállalkozásban személyesen közreműködőnek, ezért – ha a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség – az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
A kifizető a juttatott jövedelem után 22 százalék egyészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho) törvény alapján.
A kivaalapba személyi jellegű kifizetés címen azon személyi jellegű ráfordításokat kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint, amelyek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi XXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képeznek az adóévben. Tekintettel arra, hogy az egyéb jövedelemként juttatott összeg nem alapja a járuléknak, így a közeli hozzátartozók részére juttatott jövedelem nem része a kivaalapnak.
[Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pont, Tao 3. számú melléklet B) fejezet 3. pont, Szja tv. 4. § (1) bekezdés 1) -(2) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 46. § (1), (3) és (7) bekezdés, Art. 31. § (2) bekezdés, 52. § (4) bekezdés, Eho 2. § 3. § (1) bekezdés a) pont]
Hozzászólások (0)