hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A kiva alapja: ezért nem számít a minimum járulékalap a munkaviszonyos dolgozóknál

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A 2020/9. számú adózási kérdés (amelyet október 12-én tett közzé honlapján az adóhatóság) rögzíti, hogy a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni. Az adózási kérdésben található levezetés kapcsán érdemesnek gondoljuk bemutatni a kivaalap és a járulékalap kapcsolatát.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a személyi jellegű kifizetések növelik a kisvállalati adó alapját.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének értelmében a jogszabályi hely alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül

  • azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben,
  • tag esetén a Tbj. 4. paragrafus 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. paragrafusa szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,
  • a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafus (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,
  • a szochotörvény 1. paragrafus (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

Ettől eltérően nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott (2. § 19. pont) után érvényesíthető kedvezmény (2. § 20. pont) éves összege.

Az első pont alapján tehát azokat a személyi jellegű ráfordításokat lehet adóalapként figyelembe venni, amelyeket biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (Tbj. 6. §) alapján fizetnek ki, és járulékalapot képeznek (Tbj. 27. §).

Ez alapján a kiegészítő tevékenységűnek minősülő személyek (például nyugdíjas társas vállalkozók) számára kifizetett – főszabály szerint egyébként járulékalapként figyelembe veendő – jövedelmet tehát szintén számításon kívül lehet hagyni a kivaalap meghatározása során.   

A munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékalapja pedig az említett feltételrendszer első eleménél „bukik el” mint adóalap-növelő tényező, mivel nem tekintendő személyi jellegű ráfordításnak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a számviteli törvény vonatkozó rendelkezésével támasztjuk ezt alá!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink