Adózási és számviteli teendők, ha év közben kilép a kivából – Példákkal!

Megosztás Tetszik

Számviteli feladatokat és adózási következményeket is von maga után, ha a vállalkozás év közben kerül ki a kisvállalati adó (kiva) hatálya alól. Cikkünkben bemutatjuk az adóalanyiság megszűnésének lehetséges okait, valamint számba vesszük az adóbevallási, számviteli teendőket.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) kisvállalati adó hatálya alá tartozó jogi személy (adóalany) adóalanyiságának év közben történő megszűnésének számos oka lehet [Katv. 19. § (5) bekezdése]:

– a bevételi értékhatár (500 millió forint) negyedév első napján történő túllépése;

– végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás megkezdése;

– az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélküli megszűnése;

– az adóalany egyesülése, szétválása;

– az adóhatóság az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;

– az adóalany adószámának felfüggesztése, törlése (jogerősen);

– az adóalanynak a naptári negyedév utolsó napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot;

– létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be, milyen számviteli és adózási feladataik vannak a kivából a társasági adó hatálya alá átkerülő vállalkozásoknak.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.