A 40 százalékos adó veszélye: katások kapcsoltsága. Példákkal

Megosztás Tetszik

A katásoknak sok egyéb mellett tisztában kell lenniük a társasági adóról szóló törvény kapcsoltságra vonatkozó rendelkezéseivel is, hogy ne fussanak bele a 40 százalékos adózásba. Példákkal illusztráljuk, mi mindenre kell ügyelniük.

Cikksorozatunk első részében a kata-törvény alapján tekintettük át, hogy mikor minősülnek kapcsoltnak egyes vállalkozások. Mostani írásunkban más jogszabályok további előírásaira hívjuk fel a figyelmet.

II. eset

A kapcsolt vállalkozások fogalmának talán legösszetettebb esetkörét tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao-törvény) 4. § 23. pont c. alpontja, mely szerint kapcsolt vállalkozás:

az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

Ezen törvényi meghatározás tehát azt a helyzetet tekinti kapcsolt viszonynak, amikoris adott két olyan vállalkozás, melyekben ugyanazon harmadik személynek egyaránt többségi befolyása áll fenn.

A jogalkotó azonban a közeli hozzátartozókat egyazon harmadik személynek tekinti. A közeli hozzátartozók fogalmát pedig a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. alpontja sorolja fel mely szerint: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, minősül közeli hozzátartozónak.

Az élettárs nem minősül közeli hozzátartozónak, még abban az esetben sem, ha az élettársak szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata azonban külön törvény – 2009 évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdés – alapján közeli hozzátartozói kapcsolatnak minősül.

Az adóhatóság egyedi ügyben adott válaszában részletes tájékoztatást adott arról, hogy a gyakorlatban hogyan is kell alkalmazni a fenti kapcsoltsági szabályt:

– először meg kell vizsgálni, hogy két vállalkozásban jelen vannak-e olyan személyek, akik egymás közeli hozzátartozói,
– majd ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ezen közeli hozzátartozók a saját közeli hozzátartozóikkal együttesen többségi befolyással rendelkeznek e az adott cégben,
–      ha mindkét közeli hozzátartozó a saját közeli hozzátartozóival együttesen többségi befolyással rendelkezik az adott cégben, akkor a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül.

Az előbbi gondolatmenet alapján tekintsük az alábbi példát:

1. példa: „X” Katás Bt.-t „A” férj a „B” testvérével együtt üzemelteti. „Y” Kft.-ben „C” feleség 20 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik. A fennmaradó 80 százalék tulajdoni hányaddal pedig a feleség édesanyja, „D” rendelkezik.

Először azonosítani kell, hogy a két cégben együttesen szemlélve vannak-e közeli hozzátartozók. Erre a kérdésre igennel válaszolunk hiszen „A” férj és „C” feleség mint házastársak közeli hozzátartozói egymásnak. Az „A” férj 50 százalékos szavazati hányaddal rendelkezik a betéti társaságban tekintve, hogy ezen cégformában fő szabály szerint minden tagnak egyetlen azonos szavazata van. A feleség csupán 20 százalékban rendelkezik szavazati joggal az „Y” Kft.-ben. Ez alapján úgy tűnhet, hogy a két cég nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban egymással.

Azonban a további lépéseket is meg kell tenni, s meg kell vizsgálni most már külön-külön, hogy a két közeli hozzátartozó a saját közeli hozzátartozóival mekkora szavazati hányaddal rendelkezik a saját cégében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal mutatjuk be, hogyan befolyásolja a közeli hozzátartozó közeli hozzátartozója a kapcsoltságot! Szó lesz továbbá az ügyvezetés egyezőségéről, a döntő befolyásról és a cégvezetésről!