A kétértelmű törvényszöveg miatt csak főállású lehet a katás?

Megosztás Tetszik

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 2.§ 8. pontja határozza meg a főállású kisadózó fogalmát. A törvény szövege azonban nem egyértelmű, ez azt is jelentheti a gyakorlatban, hogy a katás vállalkozó csak főállású lehet. Angyal József véleménycikke.

A jogalkotó  - a szakértő véleménye szerint - nem megfelelően alkalmazta a matematikai logika „negáció” (nem), az „és” illetve a „vagy” logikai műveleteit. Már az elsőként kihirdetett törvényben is hibásan használta az és, illetve a „vagy” logikai kapcsolatát. Ezt a törvényszöveg módosításával sem sikerült kijavítani. Az érthetőség kedvéért egyszerűsítsük a fogalom meghatározást. „F” jelölje a főállású kisadózót, „A” jelölje a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban foglalkoztatottakat és „B” a kiegészítő tevékenységet folytatót.  A kiinduló szándék az volt, hogy nem főállású fogalmát határozza meg a törvény: nem F = A vagy B. Ebben a logikai kifejezésben F akkor igaz, ha A és B is hamis. A negáció (tagadás) nélküli logikai feltétel következő lett volna: F = nem (A vagy B) = nem A és nem B. tehát a zárójel felbontásakor a negáció művelete megfordítja a „vagy” logikai relációt „és” relációra.

Ez lefordítva a törvény szövegére azt jelenti, hogy a törvény helyes szövege a következő lenne: [vastag] jelzi az elhagyandó szövegrészt, aláhúzás az új szövegrészt.

Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek [valamelyikének] egyikének sem.