A 3 milliós katakeret: mi számít bele?

Megosztás Tetszik

Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új kataszabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40 százalékos adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül.

A 3 millió forintos keret nem egész évben működő vállalkozóknál

A kata 12 millió forintos bevételi értékhatárát arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapja vonatkozásában.

Amikor viszont az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a katás státuszát. Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie (sőt a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is jut 3 millió forint bevételi keret).

A 3 millió forintos keret számítása a kataalanyiság megszűnésekor

Szintén érdekes kérdést vet fel az, hogy úgy tűnik, a jogszabály eltérően kezeli a kataalanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 millió forintos bevételi és a 3 millió forintos kifizetési határ esetén. Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a kataalanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a kataalanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy egy vállalkozó február 28-ával kilép a kata alól, és bár kiszámlázza a februárra esedékes díjat, de a vevő már csak márciusban fizet. Ilyenkor a februári (de csak márciusban megkapott) díj még a vállalkozó szempontjából kata szerinti bevételnek számít, tehát nem kell utána például társasági adót fizetnie, ez egyértelmű. A Niveus Consulting Group álláspontja szerint a törvény szövegének szó szerinti értelmezése alapján a 3 millió forintos keretre vonatkozó rendelkezést ez esetben már nem kell figyelembe venni, azaz, nem kell különadót fizetni.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere felhívja a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy érdemes lenne folyamatosan ki-belépkedni a kata hatálya alá, erre nincs is lehetőség. Ugyanis, ha valaki kilép a katából (azaz nem szünetelteti a vállalkozást, hanem más adózási módra tér át), akkor a kilépés évében és az azt követő évben nem választhatja újra a kisadózó vállalkozók tételes adóját.

A kapcsolt vállalkozások felé számlázott összegek összeszámítása

Gyakori kérdés, hogy az egymással kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket össze kell-e számítani a 3 millió forintos keret számítása során. A rövid válasz az, hogy nem, a módosítás nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a kapcsolt vállalkozások részére számlázott díjakat össze kellene számítani.

A hosszabb válasz nem ilyen egyértelmű. A NAV-nak ugyanis joga van a szerződéseket az úgynevezett valós tartalmuk szerint minősíteni. Ebből adódóan, ha a NAV arra a megállapításra jut, hogy mesterségesen osztották meg a díjakat (például ilyen eset lehet, ha az egyik kapcsolt vállalkozás továbbszámlázza a katás alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy , mintha a teljes összeget egy cég részére számlázták volna. Nem lehet csak annak érdekében megbontani a számlát több cég felé, hogy ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt maradjon.