hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A kötelező visszaváltási díj elszámolásának DRS-rendelet szerinti szabályai szálloda esetében

  • adozona.hu

Szálloda üzemeltetése során felmerült a kérdés: mi a szabályszerű módja a kereskedőtől beszerzett, és a vendég szobájába előre bekészített ital (ásványvíz, üdítőital) számlán feltüntetett DRS-díjának (50 forint/palack) megfizetése esetén a visszaváltási díjjal kapcsolatos változások érvényesítésének. A kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő és Gyüre Ferenc adótanácsadó válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Szállodákat üzemeltetünk, kereskedőktől szerezzük be a szállodákban szükséges ásványvíz, kóla mennyiségét – számlán megfizetjük a külön soron feltüntetett DRS-díjat (50 forint/palack). Szeretnénk életszerűen lekezelni a visszaváltási díjjal kapcsolatos változásokat, melyhez kérném szakértelmüket! 1. A vendég szobájába érkezéskor bekészítünk részükre 1,5 literes ásványvizet. Ez külön nem kerül kiszámlázásra részükre „benne van a szoba árában”, anyagköltségként kezeljük. Hogyan járunk el szabályosan ezen vizek visszaváltási díjainak elszámolásánál? Ha nem terheljük tovább az 50 forintokat, azt esetleg minősítheti a hatóság reprezentációs költségnek? 2. Minibár: a szobákban a minibárban bekészítünk a vendégeinknek vizeket, üdítőket. A fogyasztást a recepcióssal közli a vendég, aki a fogyasztás díját ráterheli a szobára, és távozáskor kifizeti a vendég a tartózkodása alatt összegyűlt összeget. A flakonok sorsa lekezelhetetlen, hogy melyikkel mi történik. Elviszik, otthagyja – milyen állapotban hagyja ott. Megtehetjük-e (sértünk-e jogszabályt), hogy nem terheljük flakononként az 50 forintot áfa hatályán kívüli tételként a minibár egyes tételeire? Egy szállodának kötelező tovább számlázni az 50 forintokat, ahol követhetetlen a flakon sorsa? Ha történne egy egységáremelés, ami során legalább 50 forinttal drágulnának a minibár termékeinek díjai, azzal kikerülhető lenne jogszerűen a külön soron történő számlázás?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA

Tüske Zsuzsanna vámszakértőnk válasza:

A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X.4.) kormányrendelet (DRS-rendelet) 3. § (4) bekezdése szerint a kötelezően visszaváltási díjas termék csomagolású italtermék a DRS-rendeletben meghatározott mértékű visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, illetve forgalmazható. Ez alól ugyanebben a bekezdésben kivételként rögzíti a rendelet, hogy ha a fogyasztónak történő értékesítés esetén az italtermékkel együtt annak csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére, akkor nem kell a fogyasztó felé felszámolni a visszaváltási díjat. Amennyiben tehát például a szálloda éttermében nem kerül átadásra az italtermékkel együtt annak palackja, nem kell felszámítani és megfizettetni a fogyasztóval a visszaváltási díjat.

A minibár és a bekészített ásványvíz esetében véleményünk szerint egyértelműen átadásra kerül a palack a fogyasztó részére, azt pedig már nem kell vizsgálni, hogy a fogyasztó magával viszi-e azt, így ezek esetében az alábbiakat kell megvizsgálni, végiggondolni.

A DRS tekintetében forgalmazásnak minősül az egyes egyszer használatos, valamint az egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) kormányrendelet szerinti forgalmazás: egy termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára Magyarország területén, ellenérték fejében vagy ingyenesen.

A minibár esetében, mivel kiszámlázásra kerül az italtermék, egyértelműen fel kell számítani a fogyasztónak és meg kell fizettetni vele a visszaváltási díjat. A kötelezően felszámítandó, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem tartozik bele a termék adóalapjába. A DRS-rendelet pedig előírja, hogy a visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni. A minibár esetében ezeket a szabályokat is alkalmazni kell.

A szobába „ingyenesen” (a szobaár tartalmazza) bekészített ásványvíz tekintetében pedig érdemes átgondolni a következőket is. Ha a kötelezően visszaváltási díjas termék csomagolású italtermék a DRS-rendeletben meghatározott mértékű visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, illetve forgalmazható, és forgalmazásnak minősül az ingyenes átadás is, akkor ezen előírások összefüggéséből adódóan ingyenes átadáskor is fel kell számolni és meg kell fizettetni a fogyasztóval a visszaváltási díjat. Azonban meglehetősen életszerűtlen és furcsa helyzetet eredményezne az ingyenesen juttatott ásványvíz esetében a „megajándékozott” felé felszámolni és megfizettetni vele a kötelező visszaváltási díjat, és úgy tudjuk, volt is jogalkotói szándék az ilyen jellegű termékátadások külön kezelésére, de a hatályos jogszabály mégsem tartalmaz erre vonatkozóan külön előírást.

Kötelező visszaváltási díj témájában további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat.

A gyártónak már a forgalomba hozatalkor meg kell fizetnie a visszaváltási díjat a koncessziós társaság felé, majd a visszaváltási díjjal növelten adja el a terméket a forgalmazónak, aki szintén ezzel az összeggel növelten értékesíti a terméket a fogyasztónak. A fogyasztó a visszaváltási helyeken kapja vissza a visszaváltási díjat a forgalmazó esetleges közreműködésével, de végső soron a koncessziós társaságtól. Ha a folyamatból az értékesítési oldalon kihagyjuk a fogyasztót, a koncessziós társaság részére akkor is megfizetésre kerül a visszaváltási díj, amit a fogyasztónak majd visszaad a visszaváltáskor. Továbbá forgalomba hozatal szerint a gyártó ezekre a palackokra is megfizeti a csatlakozási és szolgáltatási díjat is. (A gyártón itt a termékek első belföldi forgalomba hozóját kell érteni, tehát ez a kötelezettség önöket csak akkor terheli, ha külföldről vásárolják a termékeket.) Tehát reálisan az történik, hogy az fizeti meg a visszaváltási díjat utoljára, aki az ingyenes terméket átadja a fogyasztónak. Véleményünk szerint mivel anyagi hátrány nem éri abban az esetben sem a hulladékot kezelő koncessziós társaságot, ha a gyártó/forgalmazó nem hárítja át a visszaváltási díjat ingyenes termékátadás esetén a fogyasztóra, érdemes lenne állásfoglalás kéréssel élni a hatóság felé, hogy valóban szükséges-e felszámolni és áthárítani a díjat ilyen esetekben.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerint nem minősül termékértékesítésnek – így nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá –, ha az adóalany vállalkozásának céljára tekintettel más tulajdonába ingyenesen enged át kis értékű terméket, továbbá a kötelezően felszámítandó visszaváltási díj nem tartozik bele a termék adóalapjába. A DRS-rendelet pedig előírja, hogy a visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni, ezért az állásfoglalás kérésben érdemes kitérni arra a kérdésre is, hogy hogyan szükséges a fenti összefüggések alapján bizonylatolni a visszaváltási díjat olyan ingyenesen átadott kis értékű termék esetében, ami nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá.

A fenti előírások (DRS-rendelet, számlázás, áfaalap) alapján az egységes 50 Ft-os áremelés nem lehet alternatívája a DRS-díj Áfa tv. és DRS-rendelet szerinti jogszerű kezelésének.

A kérdésben megfogalmazott „ásványvíz és a visszaváltási díj reprezentációs költségnek minősítésére” részre Gyüre Ferenc adószakértőnk válaszolt:

Az adóhatóság akkor fogja ezt reprezentációnak minősíteni, hogy ha hitelt érdemlően tudja a NAV bizonyítani, hogy az nem került visszaváltásra. Főszabályként nem minősíthető ez reprezentációnak, mivel az visszaváltásra kerül.

Abban az esetben, ha nem lesz visszaváltva a palack, és ezt a gazdálkodó előre tudja, akkor az 50 forintos tétel is az ásványvíz jogi sorsát veszi fel, azaz ha reprezentáció, akkor az 50 forintos tétel is az lesz (gyakorlati életben ez viszont szinte biztos, hogy nem reprezentáció, hiszen a szállodának ez is főtevékenysége – vendéglátás). Ennek a gyakorlati kezelése viszont nehézkes, mivel nincs jelentős ráhatása a szállodának arra, hogy a vizet a vendég elviszi-e, összenyomja, megsemmisíti, így gyakorlati kezelés szempontjából javasolt eleve úgy kezelni az ügyletet, hogy az költség, és a visszaváltott összegek majd a költséget csökkentik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink