Újrahasznosítható csomagolás utáni EPR-díj

Megosztás Tetszik

Újrahasznosítható, belföldi és külföldi megrendelőiktől visszaérkező (forgó), illetve saját felhasználású raklapok utáni EPR-kötelezettségekről kérdezett olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Sütőipari cégnél készleten levő valamennyi raklapra meg kell-e fizetni az EPR-díjat, abban az esetben, ha az értékesítés fele export, másik fele belföldre irányul? A raklap nem kerül számlázásra, tulajdonátruházás nincsen, a szállítmányozó cégek csere raklapot adnak át. Erről a cég nyilvántartást vezet. Vonatkozik-e az EPR-díjfizetés alóli mentesség a göngyölegekre, melyeken külföldre szállítunk árut? Mivel a rendelet úgy fogalmaz, hogy az első belföldi forgalomba hozatal kivételével fennáll a mentesség, ebből az következik, hogy ha külföldre megy az a raklap először, akkor nem kell EPR-t fizetnem? Ugyanakkor mivel ezek a raklapok folyamatosan forognak, egy raklap, miután kiment külföldre, legközelebb, amikor visszajön, simán előfordulhat, hogy belföldi forgalomba is kerül, de kiszámlázásra sosem kerül, mivel csere raklapot adnak helyette. Kérdésként merült még fel továbbá, hogy mi van azokkal a göngyölegekkel (műanyag rekeszek, ládák többnyire), amelyeket a cég kizárólag az üzemen belül használ fel, azokban nem megy ki partnerek felé áru. Jól gondoljuk-e, hogy ezekre nem kell EPR-díjat fizetni, mivel ezekből nem keletkezik csomagolás?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A raklap, mint csomagolás EPR-kötelezettségének meghatározásához figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy az EPR-rendeletben hivatkozott, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012 kormányrendelet 2. §-ában meghatározott csomagolás fogalma alapján a csomagolás akkor keletkezik, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut. Tehát a raklap üresen mozgatása nem keletkeztet EPR-kötelezettséget, az csak a termékek „rácsomagolásával” keletkezik. Az exportra kiszállított raklapok esetén, valamint a külföldről üresen visszahozott raklapok esetén szintén nem keletkezik EPR-díjfizetési kötelezettség. Természetesen más megítélés alá esik, ha a raklapokat nem üresen kapják majd vissza külföldről.

Belföldi forgalom esetén alkalmazható a rendelet újrahasználható csomagolásokra vonatkozó 22/C § szerinti kivételszabálya, miszerint „nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.”

Az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartása az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Belföldi Hulladékgazdálkodási és Termékdíj Osztály honlapján érhető el.

Az EPR-rendelet nem írja elő, hogy csak az olyan újrahasználható csomagolószer esetében alkalmazható a fenti kivétel, amit saját kérelemre regisztrálnak a nyilvántartásba. Ha az önök által használt raklap már most megtalálható a Pest Vármegyei Kormányhivatal honlapján lévő listában, akkor vonatkozik rá a kivételszabály.

Ha nincs benne a listában, akkor a Környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. kormányrendelet 2/A § (1) bekezdése alapján, annak 8. mellékletében foglalt adattartalommal lehet kérvényezni a nyilvántartásba vételt.A fentiek alapján tehát amennyiben az önök által használt raklap szerepel az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában, az újrahasználható csomagolásra csak egyszer, az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatalakor szükséges az EPR díjat megfizetni. Az önök esetében ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a július 1-én az önök tulajdonában álló/önöknél lévő raklapokra egyszer, az első belföldi átadáskor meg kell fizetni az EPR-díjat, és utána már csak akkor kell fizetni, ha növekszik a raklapok száma, vagy új típusú raklapok kerülnek a rendszerbe. Tehát ha ugyanolyan típusú és pontosan ugyanannyi raklapot kapnak vissza, mint amit átadtak, és az átadottakra egyszer már megtörtént az EPR-díjfizetés, akkor a kapott csere-raklapokat nem fogja kötelezettség terhelni. Arra kell figyelni, hogy ha új típusú vagy számszerűen több raklap kerül önökhöz, akkor azokra újra kell vizsgálni a kötelezettséget. A forgó csomagolásokról vezetett nyilvántartásban szükséges elkülöníteni a külföldön forgó és belföldön forgatott raklapok mennyiségét, valamint, hogy mire történt már EPR fizetés a belföldön forgó csomagolások közt.

A rendelet 17. §-a határozza meg, hogy mi minősül saját célú felhasználásnak, és a tételes előírások mellett tartalmaz egy olyan kitételt is, hogy a terméknek minden más (azaz a tételesen felsoroltaktól eltérő) használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi. Véleményünk szerint ez alapján saját célú felhasználásként EPR-kötelezettség keletkezik a termékek üzemen belülre történő becsomagolásakor is.

Azonban az EPR eredeti céljával, valamint a 18. §-sal összefüggésben értelmezve a díj csak egyszer, a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján keletkezik, az ezt követő becsomagolások esetén már nincs olyan időpont, ami alapján meg lehetne állapítani a kötelezettség keletkezését. Ha azonban ezt követően értékesítés vagy más partnernek történő tulajdonjog átadás történik, az már újabb ügylet, amit újra kell vizsgálni, és újabb kötelezettséget vonhat maga után. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez az álláspontunk nem egyértelműen kiolvasható a jogszabályból, a jogalkotó szándékának és a jogszabályhelyek összefüggésének értelmezéséből adódik, így javasoljuk, kérjen hatósági állásfoglalást e tekintetben.