Őstermelő saját borát értékesítené – mutatjuk, milyen feltételekkel teheti meg

Megosztás Tetszik

Milyen feltételekkel árusíthatja saját borát az őstermelő egy városi nyitott pincék rendezvényen? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Őstermelő egy városi nyitott pincék rendezvényen saját borát szeretné árusítani. Milyen feltételekkel teheti meg? Kell-e beszerezni bármilyen engedélyt (például jövedéki engedélyt)? Elegendő kézi nyugtát adnia az értékesítésekről? Nyilván ilyen jellegű rendezvényen decinként kerül értékesítésre a bor. Ez hogyan befolyásolja az őstermelő adózását?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdésben leírtak alapján olvasónk esetében egy kisüzemi bortermelőről van szó, aki az általa előállított szőlőbort (csendes bort) kereskedelmi céllal kívánja értékesíteni.

A kisüzemi bortermelő az előállított terméket alanyi jogon, külön jövedéki engedély nélkül értékesítheti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyéb kötelezettsége nincs.

A kisüzemi bortermelőnek rendelkeznie kell érvényes borászati üzemengedéllyel, nem minősülhet kockázatos adózónak, három borpiaci év átlagában évente legfeljebb 1 000 hektoliter csendes bort állíthat elő, szőlőt feldolgozási céllal csak belföldön vásárolhat, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével más borászati terméket nem vásárolhat, palackos erjesztésű habzóbort kizárólag saját előállítású csendes borból állíthat elő, és ebből a készlete nem haladja meg az 50 000 palackot. A kisüzemi bortermelő ezen kívül más jövedéki terméket nem állíthat elő, nem raktározhat, nem forgalmazhat.

A kisüzemi bortermelőnek a jogszabályban meghatározott jövedéki nyilvántartást kell vezetnie. Ez lehet

• kisüzemi bortermelői regiszter (vezethető papíron és elektronikusan is),
• általános bortermelői regiszter (vezethető papíron és elektronikusan is),
• online bortermelői regiszter.

A kisüzemi bortermelői regisztert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) állítja elő és hitelesíti, az általános bortermelői regiszter formáját a HNT a honlapján teszi közzé és hitelesíti.

A regiszter elektronikusan csak a jogszabályban előírt feltételeket teljesítő számítógépes programmal vezethető. Ha a kisüzemi bortermelői regisztert és az általános bortermelői regisztert ilyen programmal szeretnék vezetni, akkor az ePincekönyv-rendszerrel napi szintű adatkapcsolatban lévő, az illetékes minisztérium által nyilvántartásba vett számítógépes program használatának szándékát legkésőbb a kezdést megelőző munkanapon, írásban be kell jelenteni a hegybírónak.

A kisüzemi bortermelő csendes bort és habzóbort kiskereskedőként termelői borkimérésben is értékesíthet (ez az értékesítés a kisüzemi bortermelő üzemében, üzletében is végezhető). Ennek feltétele, hogy ezt a kereskedelemi hatósághoz bejelentse. A kisüzemi bortermelő termelői borkimérést végzőként települhet ki alkalmi rendezvényekre a jövedéki kiskereskedelem szabályai szerint.

Az értékesítéshez szükség van a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által kiadott forgalomba hozatali engedélyre, mivel bort értékesíteni, forgalomba hozni csak az adott borra vonatkozó forgalomba hozatali engedéllyel lehet.

A kisüzemi bortermelő az előállítás helyéről vagy a termelői borkimérésből szabadforgalomba bocsátással szállíthat csendes bort a kitelepülés helyére, ahol azt magánszemélyeknek értékesítheti. A kitelepülés helyére történő szállítás Borkísérő Okmánnyal (BKO) történhet.

A BKO nyomtatványként is beszerezhető vagy elektronikusan is előállítható. A nyomtatványt a hegyközségek értékesítik.

A két litert meghaladó kiszerelésű csendes bort csak hivatalos zárral ellátva szállíthatják és értékesíthetik a rendezvényen, kivéve a bag-in-box kiszerelést.

Hivatalos zár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által engedélyezett gyártótól szerezhető be. A hivatalos zárakról meghatározott adattartalommal papíron vagy elektronikusan nyilvántartást kell vezetni. A papíralapú nyilvántartást a kisüzemi bortermelő székhelye (telephelye, lakóhelye) szerint illetékes NAV hitelesíti.

A kisüzemi bortermelő évente egyszer (a borpiaci év végén) el kell, hogy számoljon a nyilvántartása alapján, a jogszabályban meghatározott adattartalommal. Az elszámolást a borpiaci év végét követő szeptember 10-éig az illetékes minisztérium által meghatározott nyomtatványon kell benyújtani a hegyközséghez.

A csendes bor adómértéke nulla forint, így ehhez nem kapcsolódik befizetés és bevallás, csak a habzóbor után keletkezne adóbevallási és adófizetési kötelezettség, melyet az elszámolással egyidejűleg kell a kisüzemi bortermelőnek teljesítenie.

Az értékesítés körülményeiből adódóan a kérdésben szereplő értékesítéskor nem járhat el az őstermelő az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 197–204. § szerinti, mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanyként. Mivel ezen értékesítése tekintetében kompenzációs felár érvényesítésére nincs lehetősége, vagy az általános szabályok szerinti adózást, vagy – ha előzetesen bejelentette – az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok alkalmazását választhatja. Ez azt jelenti, hogy a számla-, illetve nyugtakibocsátási kötelezettségek is az általános szabályok szerint vonatkoznak rá.

A számlakibocsátás alóli mentességeket az Áfa tv. 165. §-a határozza meg. A számlakibocsátás alól az adóalany csak azon ügyletek esetében mentesül, amikor az alábbi körülmények együttesen fennállnak, azaz ha belföldi értékesítés esetén a vevő:

• nem adóalany, és
• legkésőbb a teljesítésig vagy a teljesítés napján egyidejűleg maradéktalanul megtéríti az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal, és
• az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, és
• számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

Abban az esetben, ha az adóalany a fentieknek megfelelően mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. A 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 1. melléklete határozza meg TEÁOR szám szerint, hogy kik azok, akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget.

Ha az őstermelő az alanyi adómentességet választotta, és a fentiek alapján mégis számla kibocsátására lenne kötelezett, az alanyi adómentesség felső határáig a számlákat áfamentesen kell kiállítania.