Méhészeti terméket értékesítő cégnek kell-e EPR-díjat fizetnie?

Megosztás Tetszik

Méhészeti árukat forgalmazó cégnek kell-e EPR-díjat fizetni, ha valaki nem számlára, ha nem nyugtára viszi az üveget? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Olvasva 2023. augusztus 27-én publikált cikküket az őstermelő EPR-kötelezettségéről, én konkrétabb kérdést szeretnék feltenni. Könyvelt cégünk méhészeti termékeket értékesít. A méz csomagolására alkalmas üveget az OMME-től (Orosháza Üveggyár) vásárolja. Ezt nyilván a méhészek veszik meg, 95 százalékban. Az üveggyár körlevele értelmében az üveggyár megfizeti az üveg csomagolására (raklap, fólia, köztes lap) vonatkozó EPR-díjat, azonban az üveg után nem. Kérdésem, hogy a méhészeti árukat forgalmazó cégnek kell-e EPR-díjat fizetni, ha valaki nem számlára, hanem nyugtára viszi az üveget? Jelen információink alapján a csomagolónak (esetünkben a méhésznek) kell bevallania és megfizetnie ezt a közterhet. De, ha nem ad adószámot nyugtás vásárlás esetén?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az üveg, mint csomagolás EPR-kötelezettségének meghatározásához figyelembe kell venni azt, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendeletben (EPR-rendelet) hivatkozott csomagolási kormányrendelet csomagolás fogalma alapján a csomagolás akkor keletkezik, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut.

Ez alól az EPR-rendelet 11. §-a alapján kivételt képez, ha a csomagolószer a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolásnak minősül. Ebben az esetben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a belföldi csomagolószer gyártót terheli.

Azonban a csomagolószert gyártó nem minden esetben tudja, hogy az ő csomagolószere az értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószerből létrehozott csomagolásnak minősül-e majd. A kérdéses esetben minden bizonnyal helyesen jár el a főként méz csomagolására szolgáló üvegek gyártója azzal, hogy nem minősíti az üveget a 11. § szerinti kivételnek, hiszen a mézet többnyire nem a fogyasztó számára történő értékesítés helyén töltik bele az üvegbe a vevő számára.

Ha pedig a gyártó a körlevélből tudhatóan nem tekinti ilyen csomagolószernek az üveget és nem fizette meg rá az EPR-díjat, és az nem is minősül ilyen csomagolószernek, akkor az a cég/őstermelő lesz az EPR-kötelezett, aki a mézzel megtöltött üveget, mint csomagolást először belföldre értékesíti.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék forgalomba hozatalával keletkezik. A jogszabályi meghatározás szerint forgalomba hozatalnak minősül többek közt a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, és ez független attól, hogy magánszemélyeknek vagy adószámos cégeknek történik-e az értékesítés, tehát mindkét esetben az őstermelő/az üvegbe kiszerelt mézet először belföldre értékesítő cég lesz a kötelezett.

A kiskereskedelmi értékesítésre csak a számlazáradék kapcsán vonatkozik kivételszabály. Amennyiben ugyanis egy gazdálkodónak EPR-kötelezettsége keletkezik, azt a kiskereskedelmi értékesítés kivételével fel kell tüntetnie a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton az EPR-rendelet 21. §-a alapján a következő formában: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy csomagolásnak minősül a címke és az üveg teteje is.