Adócsomag: változások a jövedéki szabályokban – 2. rész

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 2023. évi 105. számában kihirdetésre került az új adócsomag, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény. A hivatkozott törvény több adójogszabályt, köztük a jövedéki adótörvény rendelkezéseit is módosította, továbbá egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosítása is helyet kapott a jogszabályban. Cikkünkben a könnyítéseket és az adómérték-változásokat vesszük górcső alá.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (Jöt.) érintő módosítások részben a gyakorlatban felmerült problémák rendezését, részben könnyítések, egyszerűsítések bevezetését, a korábban rendeleti szinten szabályozott adómértékek törvénybe történő átemelését célozzák, de sajnos az energiatermékek körében – az uniós minimumadó-mértékeknek való megfelelés okán – adómérték-emelésre is sor került.

Könnyítések

A hatályos jövedéki jogszabályok az egyes jövedéki termékekre két típusú adóügyi jelzés alkalmazását írják elő. Az alkoholtermék és a dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátásának feltétele a zárjegy alkalmazása, míg a csendes borra és az egyéb csendes erjesztett italra – meghatározott kiszerelési egység felett – hivatalos zár alkalmazandó. Mindkét adóügyi jelzés alkalmazásában könnyítést hoztak a megváltozott jövedéki szabályok.

Az alkoholtermék importálása esetén a zárjegyek felhelyezésére kialakult egyik gyakorlat, hogy a zárjegyeket az importáló – vámeljárás keretében – kiszállítja harmadik országba, ahol a gyártó helyezi fel a zárjegyeket az importált tétel palackjaira és zárjegyeztetten érkeznek be a termékek belföldre, így kérik a szabadforgalomba bocsátást eredményező vámkezelést.

A másik gyakorlat szerint az alkoholtermékek zárjegy nélkül érkezik be, ami kissé bonyolultabb eljárás az importáló számára. A Jöt. 74.§ (1) bekezdés felvezető mondata szerint az alkoholterméket zárjeggyel ellátva lehet importálni, vagyis a szabadforgalomba bocsátást eredményező vámkezelés feltétele, hogy a zárjegyek rajta legyenek a palackokon. Ha ez a feltétel nem áll fenn, akkor a szabadforgalomba bocsátást elvégezni nem lehet, tehát módot kell találni arra, hogy a zárjegyek felkerüljenek a csomagolásra még a vámkezelés előtt.

Erre a gyakorlatban három lehetőség kínálkozott. Mindhárom lehetőség vámjogi vonatkozású, hisz a szabadforgalomba bocsátás vámkezelésig az áruk nem uniós áru státuszban vannak, így azokra az Uniós Vámkódex szabályai alkalmazandók. Az egyik lehetőség a vámraktározás, a másik az átmeneti megőrzés, ami alatt a zárjegyek felkerülhetnének a palackokra, s ezt követően lehet kezdeményezni a szabadforgalomba bocsátást. A vámraktározás és az átmeneti megőrzés alkalmazása a gyakorlatban azért aggályos, mert mind a vámraktározási eljárásban tárolt, mind az átmeneti megőrzésben lévő árun – fő szabály szerint – csak állagmegóvó eljárások, műveletek alkalmazhatók, tehát a zárjegyezést nem igazán támogatják. A harmadik lehetőség, amikor adófelfüggesztéssel történik meg a vámkezelés, ez esetben a vámkezelésnek nem feltétele a zárjegyek felhelyezése, majd a vámkezelés helyéről adófelfüggesztési eljárásban kerül továbbításra az áru adóraktárba, itt kerül sor a zárjegyek felhelyezésére, majd ezt követően kerül a termék szabadforgalomba bocsátásra az adóraktár engedélyes által. Ennek az eljárásnak nagy hátránya, hogy az adófelfüggesztéssel vámkezelt jövedéki terméket bejegyzett feladói engedéllyel lehet feladni a fogadó adóraktárba, ahol sor kerül a zárjegyezésre és a szabadforgalomba bocsátásra. Vagyis többszereplős az ügylet, ebből következően költségesebb is, a plusz adminisztrációkról nem is beszélve. Az importőröknek tehát nem volt könnyű dolguk, ha zárjegy nélkül érkezett meg részükre az importált alkoholtermék.

Ezt a helyzetet szűnteti meg a Jöt. 74. § új (1a) bekezdése azzal, hogy az importáló számára lehetővé teszi a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését a vámkezelést követően a jövedéki engedélyes belföldi telephelyén, amennyiben azt előzetesen bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz. Mivel a törvényi rendelkezés nem tér ki a bejelentés módjára, teljesítésének határidejére, adattartalmára, így várhatóan a végrehajtási rendelet teszi majd teljessé az alkalmazandó szabályrendszert.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megismerheti a könnyítéseket jelentő további fő módosításokat, valamint a 2023. december 31-éig érvényben lévő, valamint a 2024. január 1-jétől életbe lépő adómértékeket.