Ki fizeti az étlap EPR-, illetve termékdíját?

Megosztás Tetszik

Egy étlap mikor minősül reklámhordozónak? Ha reklámhordozónak minősül, úgy KTJ- és EPR-díj is terheli? Kinek kell ebben az esetben a KTJ-, illetve EPR-díjat bevallani és megfizetni? Továbbá kérdésem még, hogy az étlapot előállító cég az étlap díja alatt külön sorban feltünteti az EPR-díjat áfával növelten, így kiszámlázva, illetve áthárítva azt. Szabályos ez? Olvasónk kérdéseire Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A 80/2023. számú EPR rendelet a következőképp definiálja a reklámhordozó papírokat: „reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet.”

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény értelmében „a gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),”

Értelmezésünkben az étlap azáltal, hogy az étterem logóját tartalmazza, már nem szolgál az értékesítés előmozdítására, hanem információval szolgál a vevőknek, akik már a szolgáltatás igénybevétele mellett döntöttek (hasonlóképp nem minősül reklámhordozónak a használati útmutató sem a termékek esetén).

Ha viszont az étterem logóján kívül más reklámot (például partnerszálloda, sofőrszolgálat…), abban az esetben természetesen már reklámhordozóról beszélünk. Ebben az esetben az étlap első belföldi forgalombahozója – feltehetőleg a belföldi nyomda – lesz az EPR kötelezett. Ebben az esetben tehát partnerük teljesíti az EPR-fizetési kötelezettséget, így Önök elképzelhető, hogy ezen díjjal növelt áron veszik meg a terméket, és további EPR bevallási, befizetési kötelezettségük nincs. Továbbá jelen információink szerint a koncessziós társaság is áfával növelt értéken fogja számlázni az EPR-díjat a kötelezettek részére.

Az EPR-díj átterhelésével kapcsolatban a következő Adózóna cikket ajánlom figyelmébe: https://adozona.hu/altalanos/GVH_termeklanc_atadasi_ar_kiterjesztett_gya_QIQACI

Ha esetleg külföldről szerzik be a reklámot tartalmazó étlapot, abban az esetben saját célú felhasználás jogcímén Önök lesznek a kötelezettek.

2023. július 1-jén jelent meg a Magyar Közlöny 81. számában az energiaügyi miniszter 8/2023. EM rendelete, amelynek 1. számú mellékletének E oszlopában tették közzé a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kollektív teljesítésre vonatkozó díjtételeit. Mivel a díjtételek magasabbak, mint az ugyanezen termékkategóriákhoz tartozó környezetvédelmi termékdíj díjtételei, így 2023. július 1-től környezetvédelmi termékdíjat nem, csupán EPR-díjat kell fizetni például a reklámhordozók esetében is, amennyiben a kérdéses termék mindkét jogszabály tárgyi hatálya alá tartozik.

Jelen információink szerint a termékdíjbevallás automatikusan ezeket a 0 Ft-os díjtételeket fogja alapértelmezettnek venni ezen termékkörök esetén, ugyanakkor a termékdíj-nyilvántartást és -bevallást ugyanúgy továbbra is teljesíteni szükséges.