Új fogalmat kell megtanulnunk! Jön az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség

Megosztás Tetszik

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően, 2023 júliusától várhatóan jelentősen átalakulnak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok is. A vállalatoknak a környezetvédelmi termékdíj mellett új fogalmat kell megtanulniuk, hiszen a kiterjesztett gyártói felelősség a gazdálkodók széles rétegét érinti majd. A hulladékkezelés rendszerében várható gyökeres változásokra minden érintett vállalatnak idejében érdemes felkészülni, hívja fel honlapján megjelent elemzésében a vállalatok figyelmét az RSM Magyarország.

Hazai hulladékgazdálkodás az EU-irányelveknek megfelelően

Jelentős átalakulás zajlik a magyarországi hulladékgazdálkodás területén, melynek alapvető oka az EU hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveknek való megfelelés. A modern világban rengeteg hulladék keletkezik, melynek szakszerű kezelése indokolt, de hatékony kezelése végtelenül drága. A kérdés örök ezen a területen: ki az, aki felelős a hulladék kezeléséért és még nagyobb kérdés az, hogy ki finanszírozza azt.

Az EU hulladékpolitikájának meghatározó iránya, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési tevékenységek, – mint begyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás, – a terméket gyártók, termelők felelőssége és fizetési kötelezettsége legyen.

Ezt a rendszert hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek, angol kifejezéssel EPR-nek (extended producers responsibility). Érdemes megjegyezni ezt a fogalmat és rövidítést, ugyanis a jövőben ez a felelősségi rendszer alapjaiban alakítja át a hulladékgazdálkodást és annak finanszírozását.

A magyar hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása is az EU-irányelv által meghatározott úton indult el, mely változások, mind jogi mind gyakorlati értelemben is jelenleg folyamatban vannak.

Az országgyűlés már elfogadta azokat az alapvető törvényi változásokat, melyek megteremtik a gyártói felelősség rendszerét és meghatározták, hogy milyen alacsonyabb szintű rendelkezések meghozatala indokolt a rendszer működéséhez. A részleteket tartalmazó kormányrendelet még csak tervezeti formában ismert, de a 2023. júliusra történő indulásig sok módosítás már nem várható, így a vállalkozásoknak ideje megkezdeni a felkészülést ezekre a változásokra.

Legfontosabb változások a hazai hulladékgazdálkodás területén

Két komoly kérdéskör van melyből az egyik, hogy az állam a hulladékgazdálkodási feladatait milyen módon kívánja megoldani míg a másik, hogy annak finanszírozására milyen új fizetési kötelezettség várható.

Az első kérdéskörben jelentősen előrehaladottabb állapotban van a jogalkotás, ugyanis az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatot koncesszió keretében a MOL fogja végezni. A jelenleg körvonalazódó rendszerben a gyakorlati megvalósítás tulajdonképpen a MOL-on, mint koncesszoron keresztül zajlik majd. Ez a változás leginkább azokat a vállalatokat érinti majd, akik hulladékgazdálkodás területén fejtik ki tevékenységüket. Ők szerződéses viszonyba fognak kerülni a koncesszorral, és a jövőben a tevékenységüket ezen keretek között fogják végezni.

Kiterjesztett gyártó felelősség – EPR (extended producers responsibility)

A másik kérdéskör inkább fiskális eredetű: ki állja majd az egyes termékekből keletkező hulladék kezelésének költségeit?

A magyar megoldás követi az EU-irányelvet és a kiterjesztett gyártói felelősség megteremtésén keresztül a finanszírozás a termék gyártójára, termelőjére helyeződik.

A bevezetésre kerülő díj, várhatóan a kifejezés angol rövidítésén fog bekerülni a köztudatba, mint EPR-díj.

Célszerű megtanulnunk ennek a díjnak a nevét és a várható fizetési kötelezettség szabályait, ugyanis hosszú ideig velünk lesz párhuzamosan a jelenleg hasonló célokat szolgáló környezetvédelmi termékdíjjal együtt.

Ha valaki első olvasatra úgy érzi, hogy a környezetvédelmi termékdíj, és a várható EPR-díj hasonló tőről gyökerezik, akkor nem áll messze az igazságtól, ezzel a jogalkotó is tisztában van, és a két díj egymás melletti harmonikus együttélésére törekszik.

A gyártói felelősség részletszabályai, köztük az EPR-díjjal kapcsolatos szabályok csak tervezeti szinten ismertek, de várható bevezetése a tervezethez képest kisebb kiigazításokkal 2023. júliusában várható.

Tekintettel arra, hogy a kiterjesztett gyártó felelősség a gazdálkodók széles rétegét érinti és várható bevezetésére kevesebb mint fél év áll majd a rendelkezésre, érdemes alapjaiban megismerni a várható szabályokat és arra felkészülni – emeli ki az RSM Magyarország szakértője..

Milyen termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség?

A már elfogadott, valamint a tervezeti szinten rendelkezésre álló jogszabályok alapján az EPR-rendszerrel érintett termékek az alábbiak, melyeket a gyakorlatban körforgásos termékeknek is nevezhetünk.

• csomagolószerek;
• meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;
• elektromos és elektronikus berendezések;
• elemek és akkumulátorok;
• gépjárművek;
• gumiabroncs;
• irodai papír;
• reklámhordozó papír;
• sütőolaj és zsír;
• meghatározott textil termékek;
• fabútorok.

EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint kell majd fizetni. Jelenleg a rendelet is tervezeti szinten van, de még ez alapján sem ismertek a díjtételek.

Az érintett gazdálkodói kör a körforgásos termékek gyártását, előállítását végző gazdálkodók, kereskedők, beleértve ebbe azokat, akik ilyen termékek külföldről történő behozatalát végzik.

Mivel jár a vállalatok számára az EPR-kötelezettség?

Az EPR kötelezettség, alapvetően regisztrációs, nyilvántartásvezetési és fizetési kötelezettségre bontható.

Az érintett gazdálkodóknak be kell jelentkezniük a hulladékgazdálkodási hatóságnál a tervezet szerint 2023. április 30-áig, ugyanakkor a díjfizetési kötelezettség nem a hatóság, hanem a koncesszor irányába, azaz jelenlegi tudásuk szerint a MOL részére fog megtörténni.

Az EPR-rel érintett tevékenységről a jogszabályban meghatározott nyilvántartást kell vezetni a jelenleg ismert termékdíjkezelési-szabályokhoz hasonlóan (termékkódok, termékmozgások, mennyiségek) és időszakonként, tárgynegyedévet követő hónap 10-éig a hulladékgazdálkodási hatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség mellett történik meg a díj fizetése.

A szabályozás szerint, a jelenleg hasonló jellegű kötelezettségekkel létező környezetvédelmi termékdíj az EPR mellett párhuzamosan megmarad, ugyanakkor a jogalkotó akarta szerint azokra a termékekre, melyek EPR és termékdíjjal is terheltek, csak az egyik köztartozást, jelenlegi szabályok szerint csak EPR-díjat kellene fizetni.

Tekintettel arra, hogy az érintett termékek jelentős része olyan, amely érintett termékdíjjal és EPR-rel is, nagy jelentősége lesz annak, hogy a gazdálkodók a két díjfizetési és főleg nyilvántartási kötelezettségüket összehangoltan kezeljék – hangsúlyozzák az RSM Magyarország szakértői..

Van még pár nyitott kérdés

Vélhetően a két díj párhuzamos kezelésének részletszabályai miatt várat magára az EPR végleges verzióját meghatározó rendelet. Sok termékdíjjal foglalkozó szakember már temeti a termékdíjat mondván, hogy a két díjjal érintett termékkör ilyen szintű azonossága azt vetíti előre, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség kivezetésre kerülne.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a két díj hatósági kezelése eltér egymástól, ugyanis a termékdíjat a NAV ellenőrzi és szedi be, addig az EPR területén az adóhatóságnak semmilyen feladat nincs, abban a koncesszor és a hulladékgazdálkodási hatóság az illetékes. A hulladéktörvény már elfogadott rendelkezésiből is arra lehet következtetni, hogy a két díj párhuzamos alkalmazása várható hosszabb távon, ugyanis a törvény megteremti a jogi lehetőséget a két érintett hatóság közötti adatcserére, az ellenőrzések érdekében.

Az EPR kötelezettségek, közte a díjfizetési kötelezettség a közelben van, és az EPR-rel érintett gazdálkodók számára egy teljesen új compliance tevékenységről van szó, ezért célszerű szakemberrel áttekinteni, hogy érintettek vagyunk-e és ha igen, akkor mit kell tennünk ugyanis, ha hinni lehet a tervezeteknek, akkor a bevezetésig már csak pár hónap van hátra – hívja fel a figyelmet az RSM Magyarország.