adozona.hu
Nyomdai termékek utáni EPR-díj
//test-adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/Nyomdai_termekek_utani_EPRdij_OCRG4Z
Nyomdai termékek utáni EPR-díj
Különböző nyomdai termékekkel – például számlatömbökkel, szállítólevelekkel, konzervcímkékkel, névjegyekkel – kapcsolatos EPR-kötelezettségekről érdeklődött olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Valóban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (a továbbiakban EPR rendelet) hatálya tartoznak többek között a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolások, az irodai papír, és a reklámhordozó papír is.
1.
A válaszadás során feltételezem, hogy az ofszet papírt belföldről vásárolják, és hogy a létrehozott nyomtatványok nem minősülnek reklámhordozó papírnak.
Az EPR-rendelet 1. mellékletének 1.7. pontjában a vámtarifaszám szerint meghatározott termékekből az minősül irodai papírnak, ami megfelel a 2. § (1) bekezdés 2. pontjában lévő alábbi definíciónak:
"információ hordozására alkalmas író-, nyomtató- vagy fénymásolópapír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa;"
Tehát az 1. melléklet 1.7.5. pontja szerinti 4809 és 4816 vámtarifaszámú ofszet nyomólemezpapír akkor tartozna a rendelet hatálya alá, ha további megmunkálás nélkül alkalmas lenne írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra.
Feltételezem, hogy a nagykereskedésből vásárolt ofszet papírt a nyomdának még meg kell munkálnia, például méretre kell vágnia, ezért vélhetően a beszerzett papír nem tartozik az EPR-rendelet hatálya alá. Ebben az esetben az önök által létrehozott, és belföldre értékesített nyomtatványok esetében önöknek keletkezik kötelezettségük, akkor, ha a létrehozott nyomtatványok megfelelnek az EPR-rendelet 2. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti definíciónak és megtalálhatók az 1. melléklet 1.7. pontjában. Az irodai papírként történő meghatározás során nem számít, hogy a nyomtatványok egyediek vagy általános, bárki által használható nyomtatványok.
Ugyanez vonatkozik az átírópapírra is, ha megfelel a fenti definíciónak és az 1. melléklet 1.7.2. vagy 1.7.5. pontja szerinti tarifaszáma van.
Továbbá a belföldre értékesített termékek csomagolásának tekintetében is önök lesznek az EPR-kötelezettek.
2.
Ketté kell választani a címke és a címke csomagolásának (ide tartozik a címke hordozópapírja is) EPR-kötelezettségét.
A címke mint csomagolószer nem tartozik az EPR-rendelet hatálya alá, mivel az EPR-rendeletben hivatkozott, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012 kormányrendelet 2. §-ában meghatározott csomagolás fogalma alapján a csomagolás akkor keletkezik, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut. Azaz a címke akkor válik majd csomagolássá, amikor az áru dobozára ráragasztják, így a címke tekintetében azt a gazdálkodót terheli majd a kötelezettség, aki a címkéből létrehozott csomagolást először belföldön forgalomba hozza.
Azonban a belföldre értékesített címke csomagolásának tekintetében önök lesznek az EPR-kötelezettek, és a címke tekintetében a hordozópapír is csomagolásnak minősül.
3.
Az EPR-rendelet rendelet 2. § (1) bekezdés 3. pontja az alábbiak szerint definiálja a reklámhordozó papírt:
„a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet;".
Tehát a definíció alapján a kérdésben felsoroltak közül a névjegykártya biztosan nem tartozik a rendelet hatálya alá, a naptár pedig EPR-köteles lesz.
A hagyományos értelemben vett vásárlási utalvány (amikor adott összegért megvásárolt utalvánnyal az adott összegért lehet vásárolni) véleményünk szerint nem tartozik bele a definícióban felsorolt egyik kategóriába sem, hanem inkább a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény kiadvány fogalma alóli kivételek sorába illeszkedik: jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók (garanciajegy, használati útmutató), de mivel a besorolás nem egyértelmű, ezért e tekintetben érdemes lehet állásfoglalást kérni a hatóságtól.
Hozzászólások (0)