Mentesség, visszaigénylés és új szabályok a termékdíjban

Megosztás Tetszik

A környezetvédelmi termékdíjról szóló cikkünk második részében a mentesség, a visszaigénylés szabályait tekintjük át, valamint kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális előírásokra. Ladi Zsuzsanna és Mladonyicki Balázs blogjában összefoglalta a július 1-jétől hatályos változásokat is.

A törvény több olyan esetet is felsorol, amikor nem keletkezik termékdíj-kötelezettség, vagy annak bizonyos elemeit nem kell teljesíteni. Fontos azonban tudni, hogy ez nem mindig jelenti azt, hogy az adózónak semmilyen feladata nincs, mivel egyes kötelezettségek (például nyilvántartás-vezetés) továbbra is fennmaradnak.

Mentességek

A mentesség három esetét különböztethetjük meg. Ha az adózó
¬ ügylete kapcsán nem keletkezik termékdíj kötelezettség;
¬ ügylete nem minősül (első belföldi) forgalomba hozatalnak
¬ ügylete kapcsán a termékdíjat nem kell megfizetni.

Az első két eset nagyon hasonló. Ekkor főszabály szerint az adott termék kapcsán nem áll be a termékdíj-kötelezettség. Ide tartozik például, ha a terméket külföldre értékesítjük – mivel nem a hazai környezetet terheli majd a termék, ezt a jogalkotó kiemeli az adóztatás alól. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy ilyenkor semmi teendőnk nincs. Egy adóellenőrzés során igazolnunk kell az adóhatóság felé, hogy miért is mentesülünk a kötelezettségek alól (például a kiszállítást számlákkal és fuvarokmányokkal), és érdemes részletes nyilvántartást vezetni. Speciális eset a termékek természetes személyek általi felhasználása magánszükségletük fedezésére vagy az általuk történő nem gazdasági célú átruházás, melyeket nem terhel semmilyen kötelezettség.

Sok kockázatot rejt magában azon ügyletek köre, melyeknél a termékdíjat nem kell megfizetni. Érdemes figyelni a megfogalmazásra, mivel a törvény csak a fizetési kötelezettséget engedi el. Az adózó továbbra is kötelezett marad, be kell jelentkeznie, bevallást be kell nyújtania, nyilvántartást kell vezetnie stb. Ide többnyire csomagolószerekkel kapcsolatos ügyletek tartoznak, például a csomagolóanyag nem csomagolási célra (papír könyvnyomtatásra) történő felhasználása. Adminisztratív feltétel a vevő vonatkozó nyilatkozata az értékesítő felé, mellyel az értékesítő igazolhatja a NAV felé, miért nem kell megfizetnie a termékdíjat.

A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az első belföldi vevő (vagy annak vevője) a szigorú feltételek teljesítése esetén átvállalja a termékdíj-kötelezettséget az eredeti kötelezettől – ettől kezdve a vevő válik kötelezetté. Az eredeti kötelezettnek a vonatkozó termékek kapcsán nem kell bevallást benyújtani, termékdíjat fizetnie, de nyilvántartás vezetése továbbra is indokolt. A törvény szigorú adminisztratív feltételekhez köti az átvállalást (például átvállalási szerződés, annak bejelentése, számlán történő feltüntetés), melyek idéntől jelentősen szigorodtak, ami kockázatokat rejt magában. Ha a felek nem teljesítik a feltételeket, akkor az eredeti kötelezettnél marad a termékdíj-kötelezettség, és annak nem teljesítése komoly jogkövetkezményekkel járhat. Alapos adótervezéssel azonban teljesen kiiktatható a termékdíj-kötelezettség: ha például a forgalomba hozó egy olyan adóalany számára adja át a kötelezettséget, aki mentes tevékenységet végez (például külföldre értékesít), akkor egyik fél sem fizeti meg a termékdíjat.

Visszaigényelhető-e a termékdíj?

Az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a kötelezett az általa bevallott és megfizetett közterhet (termékdíjat) az értékesített termék árának részeként átterheli a vevőjére. Így az eladó megkapja a megfizetett termékdíjnak megfelelő összeget, a vevő – aki talán nem is kötelezett – viszont hátrányt szenved el a megnövekedett ár miatt. Kockázatot jelenthet az eladó részéről, hogy a termékdíj áfa-alapot képez, így amennyiben a termékdíj-kötelezett nem jár el megfelelően áfa-kötelezettségének kalkulációjakor, áfa-hiány keletkezhet nála. A gazdasági életben a vevő maga is továbbterheli a termékdíj összegét termékének, szolgáltatásának árában, de a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy egyes nevesített esetekben (és kizárólag ekkor) a vevő a rá átterhelt termékdíjat vissza is igényelheti.

A termékdíj-visszaigénylés eseteit a törvény részletesen felsorolja. Idetartozik például, ha a vállalkozás igazoltan külföldre értékesíti a terméket, vagy ha termékdíj-köteles termék gyártásához közvetlen alapanyagként építi be azt. A jogszabály nem kapcsolja kizárólag a vevőhöz a visszaigénylés intézményét, de sokszor az első belföldi értékesítő esetében nincs értelme alkalmazni azt, pl. a külföldre történő értékesítés eleve mentes a termékdíj alól, nincs szükség visszaigénylésre.

A sikeres visszaigényléshez számtalan adminisztratív buktató kapcsolódik. Mivel a visszaigénylés csak már megfizetett termékdíj kapcsán érvényesíthető, a vevő kérésére a törvény előírja a cikksorozatunk első részében már említett számlazáradék feltüntetését a számlán, melyben megtalálhatóak a termékdíj megfizetésével kapcsolatos adatok. A megfelelő záradékkal ellátott bejövő számla összekapcsolja az eredeti kötelezett megfizetését a visszaigénylő jogosultságával. Egy hosszú, több kereskedőt tartalmazó értékesítési lánc esetében azonban minden egyes közbenső értékesítőnek is a pontos záradékszöveget kell szerepeltetnie a számlán. A lánc egyik tagjának mulasztása a végső vevő visszaigénylését lehetetleníti el. A számlák visszamenőleges korrekciója pedig a lánc hosszúságától függően komoly nehézséget is okozhat.

Azoknak az adóalanyoknak, akik maguk nem kötelezettek, de szeretnék visszaigényelni a rájuk átterhelt termékdíjat, szintén be kell bejelentkezniük a NAV-hoz, bevallást kell benyújtaniuk a visszaigénylés kapcsán és sajátos nyilvántartást is kell vezetniük. A visszaigénylésre csak abban a bevallásban van lehetőség, amikor teljesült a visszaigénylés feltétele (például a külföldre történő kiszállítás). Így ha egy vállalkozás hónapokkal vagy évekkel később ébred rá a visszaigénylés lehetőségére, egy korábbi időszakra vonatkozó bevallás utólagos benyújtása – esetleg önellenőrzése – válhat szükségessé.

Speciális esetkörök

Három olyan fontosabb esetkör létezik továbbá, melyekre specifikus szabályok alkalmazhatók.

A termékdíjátalány intézménye azon adóalanyok számára hasznos, akik a tárgyévben kizárólag csekély mennyiségben értékesítenek, illetve használnak fel termékdíjköteles termékeket. A törvényben meghatározott határértékeknek történő megfelelés esetén viszont a termékdíjfizetés évi néhány ezer forintos átalányra redukálható. További könnyítés, hogy az átalányfizetők csak évente adnak be bevallást. Megjegyzendő, hogy a jogosultság igazolásához különösen fontos a megfelelő nyilvántartások vezetése.

A készletre vétel intézménye például összeszereléssel, vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára előnyös. Lényege, hogy a termékdíj-kötelezettség minden esetben az adott termék készletre vétele esetén keletkezik. Egy diszkontáruház esetében ez jelentős könnyebbség, hiszen nem kell figyelnie a – naponta talán több ezer – reklámszatyor értékesítésének idejét és súlyát, a termékdíj rögtön a készletre vétel idejére megállapítható. Cserébe viszont ebben az időpontban magas termékdíj-kötelezettség keletkezik.

A termékdíj a környezetet terhelő hulladékok visszaszorítását hivatott szolgálni. A jogszabály lehetőséget biztosít csökkentett termékdíjtételek alkalmazására azon vállalkozások számára, akik maguk kezelik az általuk felhasznált vagy forgalmazott termékdíjköteles termékek hulladékát. Az egyéni hulladékkezelést bejelentők a hulladékot gyűjthetik saját telephelyükön, együttműködve a forgalmazóval vagy egyéb, a törvényben meghatározott módon is.

Nagyon fontos betartani a fentiek egyedi bejelentési határidejét, mert ezek elmulasztásakor már nem lehet visszamenőlegesen regisztrálni.

A fentiekből látható, mennyire bonyolult a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás és hogy számtalan buktatóra kell ügyelni. A jogszabály azonban számtalan lehetőséget rejt a termékdíj csökkentésére vagy a kötelezettség alól történő mentesülésre. Érdemes tehát biztosra menni és egy szakképzett tanácsadóhoz fordulni a termékdíjjal kapcsolatos ügyekben.
Olvassa el a termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló cikkünket is!