Leesett a zárjegy, bírságolt az adóellenőr

Megosztás Tetszik

Vendéglátóegység pár hónapja jövedéki ellenőrzést kapott. Ezt megelőzően egy kóstoltatással egybekötött rendezvény során az egyik rövidital zárjegye leesett a fóliázott üveg nyakáról a felbontást követően. A NAV jövedéki ellenőrzés során ezt a rövidital palackot minimális ital tartalommal lefoglalta és elsőfokon, majd másodfokú határozat alapján 30 ezer forint bírságot szabott ki – írta olvasónk, majd így folytatta: A vállalkozás kivás, tehát nem is a bírság mértéke a probléma, hanem a bírság okán kikerülne a számára kedvezőbb kiva alól. Lenne lehetőség méltányosságot kérni, ha fotó, a kóstolón részvevők és az italnagyker is alátámasztja a zárjegy korábbi meglétét és a szeszes ital eredetét? Ha nincs méltányosság, ez esetben a kiva alóli kitiltás ez évre vonatkozik vagy bizonyos időszakra? A kérdésekre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) alapján a zárjegy sérülése vagy leválása esetén a jövedéki kiskereskedőnek az alábbi kötelezettsége keletkezik.

Ha a zárjegyköteles jövedéki termék zárjegye megsérül vagy a termékről leválik, a jövedéki kiskereskedő a zárjegyköteles jövedéki termékre vonatkozó továbbforgalmazási szándéka esetén az érintett terméket leltárba veszi és a leltárba vett adatokat a NAV-nak bejelenti. A NAV a bejelentéstől számított 30 napon belül új zárjegyet helyez fel a termékre, ha a levált, sérült zárjegy egyedi azonosításra alkalmas és a zárjegyköteles jövedéki termék származása igazolt. Az új zárjegy felhelyezéséig a levált, sérült zárjegyű termék az üzlet raktárában vagy más, kiszolgálásra nem szolgáló részében tárolható. A tárolás jogszerűségét, valamint a leltárba vételt a hatósághoz tett bejelentés igazolja.

A kérdésben leírt esetben feltételezhetően ez a bejelentés elmaradt az Önök részéről, ezért nem került sor az új zárjegy felhelyezésére. A bejelentés elmaradása a Jöt.-ben foglalt kötelezettségek megsértésének minősül, amely jövedéki bírság kiszabását vonja maga után.

A jövedéki bírságot kivételes esetekben a hatóság mellőzheti vagy mérsékelheti. Ez történhet ügyféli kérelemre vagy hivatalból is. Ezekben az esetekben a hatóság mérlegeli az adott körülményeket és azok alapján eldönti, hogy alkalmazható-e a mérséklés vagy a bírság mellőzése.

A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Ezen kitétel alapján a bírság teljes mellőzésére minimális esélyt látunk, hiszen az italokkal rendszeresen foglalkozó vállalkozásként az elvárható körültekintés igazolása kérdéses. A bírság mérséklésénél pedig a hatóságnak az eset összes körülményét mérlegelnie kell, különösen a szabálytalansággal érintett termék mennyiségét, a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány nagyságát, keletkezésének körülményeit, valamint a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát. A hatóság az ügy kapcsán a minimális bírságot szabta ki, így a mérséklésnek a lehetőségére sem látunk sok esélyt, illetve ez nem is lenne megoldás a problémára.

A kérdésben szereplő információk szerint már másodfokon is döntöttek a bírság kiszabásáról. Nem látható olyan kivételes méltánylást érdemlő körülmény, amely alapján megalapozott lenne a bírság elengedése vagy mérséklése, illetve a bírság kiszabásánál a hatóság feltehetően figyelembe vette az érintett termék kis mennyiségét, és a szabálytalanság csekély súlyát. Ha tényleg elmulasztották a zárjegy leválásának bejelentését, abban az esetben a bírósági döntés sikerességének csekély esélye van, de ettől függetlenül a másodfokú döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehetőség van bírósági kereset benyújtására.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. (kata-kiva) törvény szerint szabálytalanság esetén az adóalanyiság az alábbi szabályok szerint szűnik meg.

A kisadózói adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.

A törvényalapján az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra nem választható ismételten a kisadózói adóalanyiság.