Kiterjesztett gyártói felelősség: feladatok már 2023. április 1-jétől

Megosztás Tetszik

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályozását tartalmazó kormányrendelet számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1-jétől lesz alkalmazandó, azonban az érintetteknek már 2023. április 1-jétől lesznek feladataik – írja közleményében a PwC Magyarország.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében főszabály szerint a kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket („kollektív teljesítés”).

A főszabálytól eltérően a „gyártók” egyénileg is teljesíthetik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket az elektromos és elektronikai berendezések, a gépjárművek és az ipari vagy gépjárműelemek és -akkumulátorok tekintetében.

Körforgásos termékek

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá a következő termékkörök fognak tartozni:

• csomagolások,

• egyes egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek (például poharak, zacskók, ételtartók, törlőkendők, léggömbök),

• elektromos és elektronikus berendezések,

• elemek és akkumulátorok,

• gépjárművek,

• gumiabroncs,

• irodai papír,

• reklámhordozó papír,

• sütőolaj és -zsír,

• textiltermékek (például ruházati árucikkek, lakástextília, lábbelik),

• fából készült bútorok.

Az érintett körforgásos termékeket vámtarifaszám szerint sorolja fel a jogszabály az utolsó hat termékkör vonatkozásában, míg a csomagolás, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, illetve gépjárművek esetében az adott termékcsoportra vonatkozó külön kormányrendeletben meghatározott termékek tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá – írja a közlemény.

A kötelezettség kiterjed a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékekre is.

Kötelezettséget keletkeztető ügyletek

A díjfizetési kötelezettséget a körforgásos termékek forgalomba hozatala keletkezteti. Forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék

• első belföldi értékesítése, ingyenes átadása,

• külföldről távértékesítés útján háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő belföldi értékesítése,

• áfa adóraktárból vagy termékdíj raktárból belföldre történő kitárolása,

• saját célú felhasználása (beleértve a külföldről behozott csomagolás végleges elválasztását a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó tulajdonában lévő, külföldről visszahozott újrahasználható csomagolást –, ha a csomagolás után még nem fizették meg a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat).

A főszabálytól eltérően nem minősül forgalomba hozatalnak – többek között – a körforgásos termék áfa adóraktárba vagy termékdíj raktárba való betárolás keretében és az ilyen raktáron belüli átruházása. Szintén nem keletkeztet kötelezettséget azon termékek átruházása, amelyek nincsenek vámjogi szabadforgalomban.

Az érintettek főbb kötelezettségei

Kollektív teljesítés esetén első lépésként 2023. április 1-jétől regisztrálni kell a koncessziós társaság elektronikus felületén. Az egyéni teljesítést választóknak koncesszori alvállalkozói szerződést kell kötniük a koncessziós társasággal.

Minden kötelezettnek 2023. május 1-jétől kezdődően kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál. A nyilvántartásokban szereplő adatokban bekövetkezett változást be kell jelenteni a hatósághoz.

Nyilvántartást kell vezetni a forgalomba hozott körforgásos termékekről a jogszabályban előírt adattartalommal.

A nyilvántartás alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot kell szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére.

Negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetni a koncessziós társaság részére. Az egységnyi kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét külön miniszteri rendelet fogja meghatározni. A környezetvédelmi termékdíjköteles termékek esetében a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a fizetendő környezetvédelmi termékdíjból levonható lesz.

A gyártóknak a számlán fel kell tüntetniük a kiterjesztett gyártói felelősségi díj vonatkozásában a jogszabályban előírt szövegezést.

A külföldön letelepedett „gyártók” magyar adószámmal rendelkező képviselőt bízhatnak meg a kötelezettségek teljesítésével. A külföldön letelepedett, elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként körforgásos terméket forgalomba hozók kötelesek meghatalmazott képviselő útján teljesíteni a kötelezettségeiket.

„Mentesülés” a díjfizetési kötelezettség alól

A jogszabály meghatározott esetekben és az előírt adminisztratív feladatok teljesítése esetén lehetőséget biztosít a kötelezettségek alóli mentesülésre.

A gépjárműgyártók szerződésben átvállalhatják a gépjármű tartozékának vagy alkatrészének minősülő elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor, valamint gumiabroncs termékekre vonatkozó kötelezettségeket a termékek eladójától. Az átvállalás esetén az átvállaló lesz kötelezett a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség teljesítésére, az általa teljesített forgalomba hozatalkor.

Ha a „gyártó” vevője a megvásárolt körforgásos termékek legalább hatvan százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre szállítja, az ezt igazoló nyilatkozattal „mentesítheti” a termékek eladóját. A nyilatkozó vevő az általa belföldön forgalomba hozott termékek vonatkozásában kötelezettnek minősül.

Javasolt lépések

Az új kötelezettséggel kapcsolatban az első és legfontosabb lépés annak felmérése, hogy milyen termékek és ügyletek érintettek.

A termékek beazonosítása kapcsán kiemelten fontos a vámtarifaszámok és a jogszabályi fogalmaknak történő megfelelés ellenőrzése, valamint a környezetvédelmitermékdíj-köteles termékek esetén annak vizsgálata, hogy teljes-e az átfedés a két kötelezettség tárgyi hatálya között.

Célszerű megvizsgálni, hogy felmerülhet-e a jogszabály által biztosított valamelyik lehetőség alkalmazása, így például az ügyletek áfa adóraktárban vagy termékdíj raktárban történő teljesítése, szerződéses átvállalás vagy vevői nyilatkozat alkalmazása. Kiemelendő, hogy utóbbi két lehetőség csak kétszereplős ügyletek esetében jelenthet megoldást, többszereplős értékesítési láncnál az áfa adóraktár vagy termékdíj raktár alkalmazását lehet célszerű megfontolni – áll a PwC Magyarország közleményében.