hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Benzinbeszerzés EU-tagállamból

  • adozona.hu

Áfakörös egyéni vállalkozó benzint szerzett be számlával EU-tagállamból (mindkét fél rendelkezik közösségi adószámmal). A számlát áfatartalom nélkül állították ki számára. Mivel a benzin áfája nem levonható, ha minden igaz, ennek a számlának az áfatartalmát be kell állítani fizetendő áfába a bevallásba. A kérdés az, hogy ezen beszerzés után keletkezik-e egyéb bejelentési, adófizetési kötelezettsége? Jövedéki adó tekintetében van-e egyéb teendő? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A jövedéki törvény szerinti kötelezettségek teljeskörű vizsgálatához alapvetően részletes információk szükségesek az ügyletről (jövedékiadó-felfüggesztéssel vagy adózottan történt-e a beszerzés, milyen mennyiségben/kiszerelésben történt, mi a termék vámtarifaszáma, milyen céllal szerezték be a terméket: felhasználás, forgalmazás, a beszerzés személyesen vagy fuvarozó által történt-e stb).

A benzin alapvetően jövedéki termék (2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék), amelyre alkalmazni kell a jövedéki törvény rendelkezéseit. A kérdésből azt feltételezem, hogy egy másik tagállamban adózott benzinről van szó, ezért az alábbi válaszban általánosságban összefoglalom az eshetőségeket a másik tagálamban már adózott (tehát szabad forgalomba bocsátott) jövedéki termékek kapcsán.

Ha az EU-ból személyesen szerezték be a terméket, tehát kimentek az autóval és az üzemanyagtartályba töltötték a benzint, akkor – ha nem kereskedelmi célúnak minősül az ügylet –, mentesülhet a jövedéki törvény által előírt kötelezettség alól, abban az esetben, ha a jármű üzemanyagtartályába és egy, legfeljebb 10 literes hordozható tartályban lévő mennyiségig történt a beszerzés.

Nem kereskedelmi célúnak akkor minősül a szállítás, ha az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, megvásárolt jövedéki terméket a magánszemély saját felhasználására, saját maga szállítja másik tagállamba. Annak megállapítása érdekében, hogy a jövedéki termék magánszemély saját felhasználását szolgálja, az állami adó- és vámhatóság a következő szempontokat vizsgálja:

a) a magánszemély rendelkezik-e a jövedéki törvény szerinti engedéllyel, vagy kérte-e e törvény alapján a nyilvántartásba vételét;

b) a birtokban tartás indoka;

c) a jövedéki termék birtokban tartásának helye vagy a szállítás módja;

d) a jövedéki termékkel kapcsolatos valamennyi okmány;

e) a jövedéki termék jellege;

f) a jövedéki termék meghaladja-e az előző bekezdésben említett mennyiséget.

Kereskedelmi célúnak minősül az ügylet a jövedéki törvény 62. § (2) bekezdése alapján, ha a jövedéki terméket a másik tagállamban nem magánszemély veszi át, vagy magánszemély a címzett, de a szállítás nem a csomagküldő kereskedő rendelkezéseinek megfelelően történt.

A fentiek okán véleményem szerint, ha céges számlára kérték a terméket és azt szeretnék elszámolni, az már kimeríti a kereskedelmi cél fogalmát. És ebben az esetben a szállításhoz, fogadáshoz meghatározott engedélyek szükségesek.

A másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő és jövedéki engedélyes kereskedő vehet át belföldön, ha megfelel az ügylet a kereskedelmi célnak. Ebben az esetben az előzőekben felsorolt engedélyek valamelyike szükséges a termékbeszerzéshez/-fogadáshoz. Az adott engedély függvényében felmerül biztosítéknyújtási, nyilvántartásvezetési, raktározási, bizonylatolási, adóbevallási, adófizetési kötelezettség is és egyéb adatszolgáltatási kötelezettség is.

Összegezve a fentieket, a jövedéki törvény szerinti kötelezettségeket csak az adott ügylet részletes információi tekintetében lehet meghatározni. Általánosságban pedig az adott ügylet kapcsán elmondható, hogy ha megfelel a nem kereskedelmi célú beszerzés kritériumainak, akkor a jelzett mennyiségig nem szükséges a szállításhoz és fogadáshoz jövedéki engedély, és belföldön sem keletkezik adófizetési és egyéb nyilvántartási kötelezettség. Míg abban az esetben, ha nem felel meg az ügylet a nem kereskedelmi célnak, a fogadáshoz rendelkezni kell jövedéki engedéllyel, a szállításhoz jövedéki (e-EKO) dokumentumot kell kiállítani, jövedéki adót kell utána fizetni, és az egyéb (nyilvántartásvezetési, bejelentési, bizonylatolási) kötelezettségeket is teljesíteni kell.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink