EPR-kötelezettség felújításra vásárolt, használt targoncáknál

Megosztás Tetszik

Felújításra vásárolt használt targoncákkal összefüggő EPR-kötelezettségről érdeklődött olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A targonca tehát járműként nem tartozik a rendelet hatálya alá, azonban vizsgálni kell a benne/rajta lévő elemet, akkumulátort, elektromos berendezést és gumiabroncsot, és minden egyes EPR-köteles alkatrészre külön-külön kell megállapítani a kötelezettséget.

Ugyanakkor az elektronika kapcsán speciális szabályokat is figyelembe kell venni:

A 197/2014. kormányrendelet 2. §-a értelmében elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is. Az 1. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor nem terjed ki a rendelet hatálya többek közt a személy- és áruszállítási eszközre, kivéve a típusjóváhagyással nem rendelkező kétkerekű elektromos járművet (g), illetve az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés [például gépjármű] részeként lett tervezve és elhelyezve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját (b). Tehát az EPR kötelezettség szempontjából azt szükséges megvizsgálni a targoncában található elektronikák esetén, hogy az adott berendezések funkciójukat tekintve megfelelnek-e a (b) pontban foglalt kivételnek.

A kérdés eldöntésében a jogszabály nem ad további támpontot (például vámtarifaszámok), de a kormányrendelet alapjául szolgáló EU-s irányelvhez az EU Bizottság és az EWRN (Európai elektromos és elektronikus berendezések hulladékait nyilvántartó hálózat) is készített GYIK-et és egyéb tájékoztatókat:

Frequently Asked Questions on Directive 2012/19/EU on Waste Electrical and Electronic Equipment (WEEE) („GYIK”), [https://environment.ec.europa.eu/topics/waste-and-recycling/waste-electrical-and-electronic-equipment-weee_en#publications),] (alkatrészek megítélése, kábelek, antennák stb.)

WEEE2 guidance document: Components versus electrical and electronic equipment [https://www.ewrn.org/publications-events/publications]

A külföldre történő értékesítés nem tartozik az EPR hatálya alá, ha azonban készletre vétel szerinti nyilvántartást választottak, akkor a már megfizetett díjat nem lehet visszaigényelni. Érdemes átgondolni, hogy mégis inkább a forgalomba hozatal szerinti nyilvántartást választják-e, de jól tudják, hogy minden termékkör és forgalmi irány esetében ugyanazt a nyilvántartási módszert kell alkalmazni. Tehát a kötelezettnek joga van eldönteni, hogy a forgalomba hozott, vagy a készletre vett körforgásos termékről vezeti a nyilvántartást. Ezen döntését akár minden negyedévben megváltoztathatja, és be sem kell jelentenie sem a MOHU-hoz, sem a hulladékhatósághoz, ugyanakkor a döntésnek a nyilvántartásokból egyértelműen ki kell derülnie. Arra is fontos figyelni, hogy a 26/A § szerint a két megoldás közötti váltás során a kötelezettnek plusz adminisztrációs feladatai (leltár) is lesznek.

Készletre vétel választása esetén az EPR-rendelet 18. §-a szerinti keletkezési dátummal minden külföldről beszerzett EPR-köteles termékre meg kell fizetni az EPR-díjat. A forgalomba hozatal szerinti nyilvántartás-vezetés választása esetén a külföldről beszerzett áruk csomagolásának lebontása esetében saját célú felhasználásként a külföldről behozott csomagolás végleges lebontásának napján keletkezne a díjfizetési kötelezettség, a targoncák belföldre történő értékesítésekor pedig az értékesítés teljesítésének napján, ha a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készletre kerül a targonca a beszerzéskor. Ilyenkor az nem számít, hogy előtte mennyi ideig volt önöknél a targonca.

Az EPR nyilvántartás kötelező adattartalmát a rendelet 4. számú mellékletének 1. pontja a következők szerint határozza meg:

a Magyarországon a gyártó (ideértve a forgalmazót is) által forgalomba hozott, az 1. melléklet szerinti körforgásos termékek

1.1.1. megnevezése,

1.1.2. mennyisége,

1.1.3. azonosító kódszáma (KF kód),

1.1.4. a kiterjesztett gyártói felelősségi díj meg nem fizetésével történő forgalomba hozatal esetén a nyilatkozó neve, címe, adószáma.

1.2. Visszavett körforgásos termék 1.1.1–1.1.3. pont szerinti adatai.

1.3. A hulladékká vált újrahasználható csomagolások megnevezése, mennyisége, azonosító kódszáma (KF kód).

A kérdésben szereplő esetben a beszerzés után leselejtezett EPR-köteles eszközök is az EPR hatálya alá tartoznak, mivel Magyarországon válik belőlük hulladék.

Az EPR-kötelezettség tekintetében figyelembe kell továbbá venni a felújításhoz esetleg külföldről beszerzett alkatrészek csomagolását, és ha a belföldre értékesített termékeknek van csomagolása, akkor azt is, valamint vizsgálni kell, hogy a külföldről beszerzett termékek önmagukban az EPR-hatálya alá tartoznak-e.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a körforgásos termékből képződött hulladék birtokosa a MOHU, így július 1. után azt már csak a koncessziós társaság (MOHU) vagy az általa megbízott szolgáltató szállíthatja el.