adozona.hu
EPR-kötelezettnek minősül-e az egyéni vállalkozó által készített kézműves tárgy?
//test-adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/EPRfizetes_kezmuves_doboz_egyeni_vallalkozo_3CFF38
EPR-kötelezettnek minősül-e az egyéni vállalkozó által készített kézműves tárgy?
Kézműves fa, illetve horgolt tárgyakat készítő egyéni vállalkozó folyamatosan rendel belföldi cégektől új kartondobozokat, hogy a tőle vásárolt termékeket futárral tudja küldeni a megrendelőknek. Ő is kötelezett MOHU-regisztrációra, EPR fizetésére? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) kormányrendelet (EPR rendelet) 1. melléklete határozza meg az EPR-kötelezettségekkel érintett termékek körét. A melléklet alapján ide tartoznak többek között a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolások, a textiltermékek, és a fa bútorok is.
Az egyéni vállalkozó által készített fa tárgyak és horgolt tárgyak is EPR-kötelezettnek minősülhetnek, ha azokat belföldre értékesítik és az EPR rendelet 1. melléklet 1.10. pontjában foglalt textiltermékek, vagy az 1.11. pontjában foglalt fa bútorok valamelyikének megfelelnek. Ha a konkrét termékek nem tartoznak ezek közé, akkor arra nem keletkezik EPR-kötelezettség.
A csomagolás kötelezettjének meghatározásához figyelembe kell venni az EPR rendelet csomagolás fogalmát is.
Csomagolás: „ (…) bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, (…)”.
Csomagolás alatt nem csak a karton dobozt kell érteni, hanem az ezt kiegészítő egyéb termékeket is (például ragasztó, címke, fólia).
Tehát a csomagolás akkor keletkezik, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut, amikor az egyéni vállalkozó beleteszi az általa készített tárgyakat.
Az EPR rendelet 16. §-a szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termékelső belföldi forgalomba hozatalával keletkezik. A jogszabályi meghatározás szerint forgalomba hozatalnak minősül többek közt a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása és a saját célú felhasználás.
Az EPR rendelet 16. § (4) bekezdése szerint nem minősül forgalomba hozatalnak a körforgásos termék tulajdonjogának természetes személy vagy karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezet által nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása. További lehetőség a mentesülésre belföldre történő értékesítés esetén, ha a belföldi vevőjük nyilatkozik, hogy a részére eladott termékek legalább 60 százalékát külföldre fogja tovább értékesíteni.
Azon gazdálkodóknak, akik EPR-fizetésre kötelezettek, május 31-éig be kellett jelentkezniük az Országos Hulladékgazdálkodási Hatósághoz az OKIR kapun keresztül, illetve regisztrálniuk kellett a MOHU portálon. A bejelentkezés és a regisztráció jelenleg is teljesíthető.
A fentieket figyelembe véve a belföldre értékesített tárgyak és/vagy a csomagolásuk után – az előző bekezdésben említett kivétellel – EPR fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak. Ha ugyanilyen csomagolásban a terméket külföldre értékesíti, akkor pedig nem keletkezik EPR fizetési kötelezettsége Magyarországon, mivel az a jogszabály alapján nem minősül forgalomba hozatalnak.
Hozzászólások (0)