Csalás gyanúja miatt pénzt kérnének vissza Magyarországtól

Megosztás Tetszik

Az EU-ba főként Kínából behozott és vámcsalások által érintett textil és cipőtermékek után kutatva az EU Csalás Elleni Hivatalának látókörébe került Magyarország is, amelynek hatóságaitól alapos nyomozást várnak Brüsszelben – közölték az OLAF éves jelentésének bemutatása alkalmából.

Az EU Csalás Elleni Hivatala tavaly több mint 3 milliárd euró uniós büdzsének való megtérítésére tett ajánlást. A kivételesen magas összeg hátterében az OLAF vezetői szerint olyan 2017-ben felgöngyölített csalási ügyek állnak, amelyeknél szándékosan alábecsülték az importtermékek értékét és ezáltal az indokoltnál jóval kevesebb vámot fizettek be a kasszába. A 2017-es adatokat alapvetően ilyen 2,2 milliárd euró értékű elcsalt vámot eredményező tranzakciók húzták felfelé Ernesto Bianchi, az OLAF vizsgálatokért felelős igazgatója szerint. 

A Csalás Elleni Hivatal tavalyi évre vonatkozó jelentésének bemutatásakor az érték alulbecslésével összefüggő csalást az egyik új trendként jellemezték az ügynökség vezetői. Miközben az ilyen jellegű és elsősorban a kínai textil és cipőtermékek behozatalával kapcsolatos csalási ügyek zömét korábban Nagy-Britanniában tárták fel, az OLAF nyomozói mostanában azt tapasztalják, hogy a virágzó csalási üzlet mindinkább az EU keleti része felé tolódik, mivel a rafinált szervezett bűnözői csoportok itt vélik felfedezni a gyenge láncszemet az uniós vámrendszerben. 

Az OLAF-jelentés szerdaii bemutatásakor külön is megemlítették Görögországot és Magyarországot mint két tagállamot, ahol 2016-ról 2017-re nagy mértékben megugrott a csalások által vélhetően érintett jellemzően kínai lábbelik és textiláruk mennyisége. 

„Aggódva figyeljük a fejleményeket és nyomon követjük a magyar hatóságokkal együttműködve, hogy mi is történik. A magyar hatóságoktól elvárjuk, hogy vizsgálatot folytassanak és nagyon alaposan utánajárjanak ennek” – közölte Bianchi. 

A vámok kikerülése mellett a 2017-es nyomozások számos korrupciós, érdekösszeférhetetlenségre és a közbeszerzési eljárások manipulálására vonatkozó csalási ügyet tártak fel főleg a kohéziós és a strukturális alapoknál, miközben a kutatási és a migráció kezelésére szánt pénzek elsíbolása is munkát adott az OLAF nyomozóinak. 

Az OLAF szerdán közzétett statisztikája szerint 2013 és 2017 között összesen 49 vizsgálatot zárt le a Magyarországnak járó uniós forrásokat illetően ajánlással és a javasolt pénzügyi korrekciók a kifizetések 3,92 százalékát érintették. 

Ez értékét tekintve kiugróan a legmagasabb arány, a magyarokat legjobban megközelítő szlovákok esetében is „csak” a kifizetések 2,09 százalékát érintette a javasolt pénzügyi korrekció. Mindez nem jelenti azt, hogy ezt az összeget végül ki sem fizetik vagy levonják, hiszen a tagállamoknak erről az OLAF ajánlása alapján az Európai Bizottsággal kell megállapodniuk. 

A Csalás Elleni Hivatalnak hatósági jogosítványai sincsenek, ajánlásait a tagállami ügyészségek vagy figyelembe veszik, vagy nem. Hazánkban például az OLAF által a nemzeti hatóságok figyelmébe ajánlott ügyek 47 százalékánál történt vádemelés, ami a 42 százalékos uniós átlag felett van. 

Nick Ilett, az OLAF ügyvezető igazgatója az Elios ügyében kezdeményezett bírósági eljárást illetően csak annyit volt hajlandó mondani, hogy ügynöksége két ajánlással is fordult az illetékesekhez az ügyben. Az egyikben vádemelési ajánlással fordultak a magyar főügyészséghez (ami jelenleg még vizsgálódik), míg a másikban azt javasolták az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának, hogy követeljen vissza 43,7 millió euró uniós támogatást, amit az OLAF szerint lényegében elcsaltak a közvilágítási projekt megvalósítása során. 

Az OLAF egyik vezető tisztségviselője úgy látja, hogy „egyes tagállami ügyészségei” számára egyértelműen nem ugyanolyan prioritás az uniós büdzsét érintő csalási ügyek kivizsgálása, mint a nemzeti költségvetést érintőké. Többek között ezért is tartják nagy jelentőségűnek az európai ügyészi hivatal felállítását, ami megerősített együttműködés keretében egyelőre 20 ország részvételével 2020-21-ben kezdheti majd meg a működését.