Brexit: eseti ellenőrzések a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomnál

Megosztás Tetszik

Megerősítette teljes elkötelezettségét a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll megfelelő érvényesítése mellett a brit kormány és az Európai Unió (EU).

Michael Gove, a brit kabinetirodát vezető miniszter és Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke – a kilépési megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság két társelnöke – péntek hajnalba nyúló tárgyalást tartott Londonban a protokoll alkalmazása körüli gondokról. Ezután kiadott közös közleményükben leszögezték: teljes a kölcsönös elkötelezettség arra is, hogy el kell kerülni a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Írország és Észak-Írország határán.
    
A találkozó előzményeként Sefcovic levelet intézett Gove-hoz, felpanaszolva, hogy az Észak-Írországban létesített árubeléptető pontok még nem működnek teljes körűen, az ellenőrzés ezeken a pontokon nem a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodásnak és az Európai Unió szabályainak megfelelően zajlik. Nagyon kevés az áruazonosító vizsgálat, az előírásoknak nem megfelelő áruk is kivétel nélkül beléphetnek, olyanok is, amelyek végcélja nyilvánvalóan Írország – állt a bizottsági alelnök levelében.
  
A Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes – főleg áruforgalmi – szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál. Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni, és az áruforgalom továbbra is akadálytalanul áramolhat át az ír szigetet elválasztó határon, amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára.
    
Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.
    
Komoly feszültségeket szít ugyanakkor az Egyesült Királyságon belül, illetve London és Brüsszel között is, hogy az észak-írországi protokoll – éppen azért, hogy ne legyen szükség az ír-északír határon fizikai ellenőrzésre – gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren alakított ki belső határt. Ezt az észak-írországi felekezetközi kormány nagyobbik pártja, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) folyamatosan és hevesen bírálja, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás kikezdi az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritását.
    
Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a DUP vezetője a protokoll teljes elvetését követeli.
    
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.