Bor vagy pezsgő? – jövedéki bírságról döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

A NAV a felperest jövedéki termék tagállamból történő jogellenes behozatala miatt jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy jövedéki terméke nem minősül pezsgőnek és kiszereltnek sem, hanem szőlőbor. Kinek van igaza? A Kúria döntött.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint a Kfv. V. 35.739/2017. számú ügy felperese, aki egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezett, saját termelésű szőlőbort szállított ki egy osztrák cég adóraktárába, ahol a szőlőbornak pezsgősítési eljárás részfolyamatában tirage-likőrrel, élesztővel való kiegészítését, nyomásálló erjesztő palackba töltését, speciális koronazárral történő lezárását végezték. A kiszállított italmennyiséget visszaszállították és betárolták a felperes telephelyére, azt készletre vette.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága helyszíni ellenőrzést végzett a felperesnél, majd határozatával a felperest jövedéki termék tagállamból történő jogellenes behozatala miatt jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését.

Az elsőfokú hatóság a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 114. § (2)–(3) bekezdései alapján megállapította, hogy a felperes egyszerűsített adóraktárába más uniós tagállamból pezsgőt tárolt be adófelfüggesztéssel, mely tevékenységre vonatkozó vámhatósági engedéllyel nem rendelkezett. A betárolt pezsgő ezért adózás alól elvont terméknek minősül.

A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy jövedéki terméke – a Jöt. 88. §-a, a 1493/1999/EK rendelet 47. cikke alapján – nem minősül pezsgőnek és kiszereltnek sem, az szőlőbor.

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban meghozott jogerős ítéletével az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat.

A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét – az indokolásának III. része hatályon kívül helyezésével – hatályában fenntartotta akként, hogy az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

A Kúria szerint annak a kérdésnek az elbírálását, hogy a felperesi betárolás jogszerű volt-e avagy sem, megelőzi a Jöt. tárgyi hatálya [3. § (2) bekezdés] alá tartozó jövedéki terméknek a meghatározása (mit tárolt be a felperes?), amelynek érdekében az elsőfokú bíróságnak a perben mindkét fél számára biztosítani kellett a bizonyítás lehetőségét. A Pp. 275. § (3) bekezdése előírja ugyanis, hogy eljárási jogszabálysértés nélkül meghozott ítélet képezheti csak az érdemi felülvizsgálat alapját.

A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság teljesítette az új eljárásra utasító végzésben foglalt utasításokat, döntése érdemi felülvizsgálatra alkalmas.

A Pp. 163. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott, helyt adva az alperes bizonyítási indítványainak is. A felperes bort szállított ki, és a perszakértő által elkészített szakértői vélemény tényszerűen tartalmazza, hogy a borban az Ausztriában végzett eljárás egy folyamatot indított el.

Az alperes a Ket. 72. § (1) bekezdés ea) pont megsértésével lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértést követett el akkor, amikor a határozata tényállását csak és kizáróan a visszaszállítás eljárási cselekményre korlátozta. A perszakértő által elkészített szakvélemény alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem lehet jogszerű döntést hozni az ügyben a jövedéki terméknek csak a visszaszállítása alapján, ezért a Pp. 221. § (1) bekezdésének megfelelően a részletes tényállásának része a felperes gazdálkodásában annak valósággal egyező rögzítése is, hogy milyen jövedéki terméket – bort – szállított ki az országból, azon milyen tevékenységet végeztek Ausztriában, és onnan mikor történt a visszaszállítás.

Az alperes határozata továbbá abban a lényeges körben is hiányos, hogy nem tartalmazza: mely tények, bizonyítékok alapján és miért minősítette pezsgőnek a visszaszállított jövedéki terméket.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, a bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelő értékelésével állapította meg – szőlészeti, borászati igazságügyi szakértő bevonásával –, hogy borászati szempontból, a termelési folyamatban a visszaszállításkor szőlőbor volt a termék, ezért jogszerű döntéssel helyezte hatályon kívül az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértésekkel meghozott közigazgatási határozatokat.

A másodfokú határozat tarifális besorolást nem tartalmaz. A felülvizsgálati eljárásban az alperes olyan eljárás elvégzését nem kérheti számon a jogerős ítéletet meghozó bíróságon, amely hatósági feladat, és amelyet nem végzett el. Közigazgatási perben a bíróság a Pp. XX. fejezetében foglalt speciális szabályok alapján a határozat jogszerűségéről dönt, hatáskör nélkül az elsőfokú bíróság az alperes helyett vámtarifaszám alá történő besorolást – jogszabályi lehetőség hiányában – nem folytathat. Tarifális kérdés nem volt a per tárgya [Pp. 121. § (1) bekezdés], így arról döntést a Pp. 215. §-nak megfelelően az elsőfokú ítélet nem tartalmaz.

A Kúria megállapította: mivel a hatóság határozata pezsgőre vonatkozott, pezsgővel kapcsolatos eljárást értékelt és bírságolt, ugyanakkor a perben bizonyítást nyert, hogy a termék borászati szempontból pezsgőnek nem minősülhet, a továbbiakban a nem megfelelő termékre lefolytatott hatósági eljárást az elsőfokú bíróságnak nem kellett volna értékelnie. A Kúria az elsőfokú ítélet III. részét ezért hatályon kívül helyezte.

Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet – az indokolásának III. része hatályon kívül helyezésével – hatályában fenntartotta azzal, hogy az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

A megismételt eljárásban a hatóság teljes körű tényállás és a perben kirendelt borászati szakértő szakvéleménye alapján hozhat jogszerű döntést – olvasható a kuria-birosag.hu-n.