Adózási kérdés jövedéki adóraktár szabadforgalomban folytatott kereskedelmi tevékenységéről

Megosztás Tetszik

A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, a 2019. december 19-ei, 2020/262 európa tanácsi irányelv 2023. február 13-ától alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban módosult a hazai jövedéki szabályozás, melynek következtében az adóraktár engedélyese jogosulttá válik másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvételére és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására. Jövedéki termék belföldről szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú beszerzését azonban adóraktár továbbra sem végezheti – ecseteli ma közzétett tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

"12. „igazolt feladó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bejegyeztette magát a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál a célból, hogy üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket adjon fel;

13. „igazolt címzett”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bejegyeztette magát a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainál a célból, hogy üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket vegyen át;”

Továbbá, az Irányelv 35. cikk (6) és (7) bekezdései szerint:

„(6) Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó e szakasz alkalmazásában igazolt feladóként járhat el, miután erről értesítette a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(7) Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett címzett e szakasz alkalmazásában igazolt címzettként járhat el, miután erről értesítette a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait.”

A Jöt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti adóraktár fogalma – a fentiekkel összhangban – kiegészítésre került. Ennek alapján 2023. február 13-tól az adóraktár az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, birtoklására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére, továbbá másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvételére és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására szolgáló,

a) fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező, belföldön található üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,

b) egy másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely.

Fentiek értelmében az adóraktári engedélyese 2023. február 13-tól igazolt feladóként, illetve igazolt címzettként eljárhat.

A más tagállamban szabadforgalomba bocsátott és az adott tagállamban adózottnak minősülő jövedéki termék Magyarországon adózatlan jövedéki terméknek minősül. Ennek megfelelően az adóraktár engedélyesének a jövedéki termék ilyen típusú fogadásakor (átvételekor) nem keletkezik adófizetési kötelezettsége és a jövedéki terméket a vezetni rendelt elektronikus nyilvántartásában az adófelfüggesztés alatt álló (azaz nem az adózott) készletében köteles nyilvántartani [Jöt. 7. § (3) bekezdés a) pont és 24. § (10) bekezdés].

A hatályos nemzeti szabályozás fő rendező elve szerint ugyanakkor Magyarországon szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki termék adóraktárba történő szállítása – az adóraktár fogalma, az adózási szabályok és a jövedéki engedélyes kereskedő fogalma alapján –, kizárólag a megsemmisítés vagy az újrafeldolgozás (jövedéki termék előállítása) céljából történhet. Az adóraktár engedélyese belföldről adózott jövedéki terméket továbbforgalmazási céllal sem a korábbi szabályozás szerint, sem 2023. február 13-tól nem fogadhat, mivel ez jövedéki engedélyes tevékenységnek minősül.

Az adóraktár engedélyes tagállamba szabadforgalomba bocsátáshoz kapcsolódóan szállíthat jövedéki terméket. A Jöt. 62.§ (1a) bekezdését – mely szerint szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal belföldről másik tagállamba adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, eseti igazolt feladó, jövedéki engedélyes kereskedő és kisüzemi bortermelő adhat fel – ezzel összhangban kell értelmezni.