hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Igénybe veheti-e a magánszemély az illetékkedvezményt újépítésű lakás vásárlása esetén?

  • adozona.hu

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy új ingatlan vásárlása és meglévő lakóháza eladása esetében igénybe veheti-e az illetékkedvezményt, ha az új ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban telekként szerepel. A kérdésre dr. Magyar Attila ügyvéd (Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Újépítésű lakóházat vásárlok egy építési vállalkozótól kulcsrakészen. Jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban még nem szerepel az építmény csak mint telek, a használatbavételi engedélyt a vállalkozónak kell megkérni, és az ingatlan-nyilvántartásban is neki kell a tervdokumentációval beadni az építmény létrejöttét, berajzolását. Én eladtam a belterületi ingatlanomat (lakóházamat), igénybe vehetem-e az illetékkedvezményt? Az eladott ház értéke levonható-e a megvásárolt ingatlan árából, és az illetéket csak a különbözet után kell fizetnem, hiszen nem telket veszek.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A rendelkezésre bocsátott információk alapján, mivel azokból az eladott, illetve a vásárolt ingatlanok értéke, valamint az értékesítés időpontja nem derült ki, a kérdésére több válaszlehetőség merül fel.

Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére valóban azt követően kerül sor, hogy a vállalkozó a használatbavételi engedélyt megszerezte, Ön az alábbi pontokban megjelölt feltételek teljesülése esetén a következő illetékkedvezményben, vagy illetékmentességekben részesülhet.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (például tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.

Ugyanakkor a 26. § (1) bekezdésének y) pontja szerint mentes az illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb.

E rendelkezések értelmében tehát – figyelemmel a fentebb írt eladási és szerzési időkorlátokra, és ha a megvásárolt ingatlan értéke a 30 millió Forintot meghaladja – amennyiben a megvásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott ingatlané, akkor a szerzés illetékmentes lesz, ha pedig a megvásárolt ingatlan értéke nagyobb, mint az eladott ingatlané, akkor az illeték alapját a megvásárolt és az eladott ingatlanok értékének különbözete képezi.

Mentesülést biztosít az állam az illeték alól akkor is, ha a vevők az ingatlan megvásárlásához a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) veszik igénybe, ez esetben ugyanis az illetékekről szóló törvény 26. § (1a) bekezdésének f) pontja szerint mentes az illeték alól a tulajdonjog megszerzése.

Felhívom figyelmét, hogy válaszom tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadást csak a konkrét eset minden részletének ismeretében tudok adni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink