Emelkedik a tranzakciós illeték augusztustól: ezekre érdemes figyelni a bankszámláknál

Megosztás Tetszik

Rossz hír: augusztus elsejétől 50 százalékkal, 4,5 ezrelékre nő a tranzakciós illeték, sőt, sajnos e különadó-jellegű teher körét ki is szélesítik, és más pontokon is lesz illetékemelés, írja honlapján a Bankmonitor.hu. Emiatt első körben augusztustól, majd októbertől a sokat bankoló, illetve devizát (is) utaló/váltó kis- és középvállalkozások éves szinten milliókkal fizethetnek többet. Ráadásul várhatóan a sajátszámlás forint-deviza átváltásért is illetéket kell majd fizetni. Nézzük, hogyan változhatnak a főbb szabályok, illetve mit tanácsol a Bankmonitor kkv pénzügyekkel foglalkozó szakértője a cégek banki díjainak, költségeinek érdemi, akár 50–70 százalékos lefaragására!

Az alaphírt bizonyára sokan hallották: 2024. augusztus elsejétől 3 ezrelékről 4,5 ezrelékre nő a tranzakciós illeték. A nagy összegű átutalásoknál ráadásul a felső értékhatár is számít, így 3–5 milliós egyedi utalások esetén közel duplázódhat is a teher! Ez nyilván inkább céges világban jellemző utalásoknál okoz különbséget, mert eddig 3,33 millió forintnál érte el a 10 ezer forintos maximumot a 3 ezrelékes tranzakciós illeték, ezután 4,44 millió forintnál éri el a 20 ezres új maximumot a megemelt, 4,5 ezrelékes illeték. Másképpen: amelyik cég – például egy autókereskedő – sok 3–4 millió körüli átutalást végez, ott az átlagos tranzakciós illeték jóval több, mint 50 százalékkal emelkedik, hiszen egy-egy eddig 10 ezer körüli utalási illeték 20 ezer forint környékére nő. De számos vállalati beszerzés, megrendelés, illetve kifizetés esik hasonló kategóriába.

Az egyedi utalások jó része azonban a kkv-szektorban is alatta marad a fenti összegeknek, így az utalási teher átlagosan jellemzően „mindössze” 50 százalék körüli összeggel nő, hiszen az egyedi utalások többsége korábban sem érte el a 10 ezer forintos felső határt. Ám az is igaz, hogy kedvezményekre e téren nem számíthatunk: a megemelkedő központi, törvényben előírt terhet a bankok várhatóan szinte kivétel nélkül továbbhárítják a céges ügyfeleikre. (Már csak azért is, mert ott még a lakossági ügyfeleknél alkalmazandó MNB-s költségkorlátok, szabályok sem érvényesek.)

Ezzel tehát legalább 50 százalékkal nőnek a cégek részéről a bankok felé fizetett, de valójában a költségvetésbe kerülő tételek, ráadásul az adóemelésből idén várt 100 milliárdos többletbevétel (jövőre pedig mintegy 250 milliárdos többletbevétel) mintegy 80 százalékát a céges tranzakciók után szedik majd be.

A sok készpénzt kezelő kkv-knak is jut rossz hír: készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték szintén 50 százalékkal nő: 0,9 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,6 százalékról.

Új területekre is kiterjesztik az adónemet!

Azonban közel sem csak az emelések ténye a fájó, hanem az is, hogy ez október 1-jétől számos értékpapír-műveletre, illetve a saját számlán belüli (!) devizaváltási tranzakciókra is kiterjed majd. Ez azt jelenti, hogyha vállalkozóként vagy kis- és középvállalkozásként ugyanazon banknál, ugyanazon számlán valaki forintot vált euróra vagy más devizára, vagy akár fordított irányban, akkor – ellentétben a korábbiakkal – szintén felszámolják a tranzakciós illetéket – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor vezető üzletviteli tanácsadója. Ez a kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, ráadásul a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő.

Mennyi lesz a konverziós illeték?

Ha egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz, úgy 0,3-ról 0,9 százalékra nő az illeték az ilyen ügyletek esetében, beleértve a devizaswap-ügyleteket is. (Továbbá a fizikai pénzváltásra eddig is vonatkozott a tranzakciós illeték, amely a 4,5 ezrelékes szintre nő.)

Így gyakorlatilag több körös, többszintű díjemelés érkezik napokon belül, illetve majd 2024. október elejétől, ami lényegében az összes vállalatot érinti, de – ahogyan utaltunk rá – legjobban azoknak fáj majd, akik árbevételük, illetve nyereségük arányához képest sok banki pénzügyi műveletet végeznek. Így például a sok munkavállalót, alvállalkozót foglalkoztató cégek, amelyek sok bért és járulékot és más tételt utalnak (különösen a nagyobb alkalmazotti állománnyal bíró cégek vagy a munkaerő kölcsönzők). De azoknál is súlyos lesz a pluszteher, akik sok vásárlót, jellemzően kis tételekkel szolgálnak ki, mondjuk hagyományos vagy online kereskedők és szolgáltatók (ahol nem csak a bankkártyás tranzakciók jellemzők), valamint azok a cégek, amelyek arányaiban sok nemzetközi utalási, illetve átváltási műveletet végeznek.

Szó sincsen aprópénzről, de 50–70 százalékot lehet spórolni a nem adójellegű költségeken!

Enyhítheti ugyanakkor ezt a „fájdalmat”, hogy meglehetősen nagy a mozgástér arra, hogy a banki jutalékok „másik lábát”, azaz a hagyományos, nem adójellegű banki költségeket lefaraghassuk. Éves szinten akár az eredeti felére, néha harmadára is csökkenthetők a költségek, amelyekkel már egy átlagos vendéglátó vagy szolgáltató cég is milliókat spórolhat éves szinten – emeli ki Kreisz György, a Bankmonitor vezető üzletviteli tanácsadója.

Sokan azt gondolják, hogy a banki költségek aprópénznek számítanak a nagyobb problémák, például egy beruházási hitel nagyságrendje és összetettsége, a munkavállalók menedzselése, a gazdasági nehézségek és az egyéb pénzügyi gondok mellett. Azonban a jegybank közelmúltbeli felmérései és a Bankmonitor szakértője szerint szó sincsen aprópénzről: egy átlagos magyar kis- és középvállalkozás az éves árbevételének hozzávetőleg három százalékát fizeti banki költségekre. Azaz egy 100 milliós bevételű cég esetén jellemzően 3 millió forintot. Ha pedig kis nyereségrátával dolgozó ágazatban, és/vagy sok tranzakciót igénylő területen tevékenykedik a vállalkozás, akkor ez az összeg az évi nyereség tetemes részére rúghat!

Bár a tranzakciós illetéket a bankok várhatóan újra szinte kivétel nélkül áthárítják az ügyfelekre. Ám a céges ügyfeleknek ettől még bőven van mozgásterük, hiszen a banki díjak másik fele a fent említett, nem áthárítható rész.

„Fontos, hogy a vállalatok rendszeresen áttekintsék banki költségeiket és csomagjaikat, hiszen a vezetők többsége ritkán gondol erre. Ám az évek, vagy akár évtizedek során jelentősen változik a banki árazási gyakorlat, illetve maga a vállalkozás, és annak szolgáltatási igényszintje is. Ha ezeket nem hangolják össze, akkor az legalább akkora érvágást jelenthet, mint egy rossz mobiltelefon díjcsomag” – hoz példát a Bankmonitor szakértője.

Már 100 milliós éves pénzmozgásnál is milliók spórolhatók!

Ahogyan a fenti számokból is nyilvánvaló, már egy 100–300 milliós forgalmú kis-közepes cégnél szükség van a banki díjstruktúra alapos áttekintésére. Ez ugyanakkor nagy türelmet, szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Mégis megéri, hiszen – mint láttuk – egy cég árbevételének nem is kis részét fordítja bankköltségekre.

De nem csak az egyszerű csomagváltásról van itt szó. Mára akár évi 100 milliós banki pénzmozgás esetén lehetőség van a tényleges piaci árak, vagy akár annál jobb ajánlat „kisajtolására”.

Ám a szakértői áttekintés abban is segít, hogy pontosabban felmérjék, mi az a szolgáltatás, amire egyáltalán még évekkel az első számlanyitás után is szükség van. Kreisz György példaként említ egy céget, amely sok alkalmazottat foglalkoztat. Egy-egy bérátutalás vagy járulékátutalás esetén egy SMS-visszaigazolás darabja 30–80 forint is lehet. Ha több száz vagy több ezer dolgozóról beszélünk, évente ez milliós tételt is jelenthet. Egy egyszerű csomagváltással vagy egy egyszerű csomagmódosítással jelentős megtakarítás érhető el.

A tranzakciós illeték újbóli emelése és kiterjesztése így most újra ráirányítja a figyelmet arra, hogy a felelősen gondolkodó cégvezetők alaposan nézzék át banki költségeiket, továbbá szükség esetén kérjenek szakértői segítséget.