Vállalt földhasználati kötelezettség – illetékmentességi szabályok

Megosztás Tetszik

Amióta a földforgalmi törvény szerint történik a termőföld adásvétele, azóta az új tulajdonosnak vállalnia kell, hogy „a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.” Ez alól vannak bizonyos kivételek, amikor úgy tekintjük, mintha a tulajdonos saját maga használná a földet, holott valójában másnak adja használatba, például közeli hozzátartozójának vagy a saját cégének – írja dr. Farkas Diana a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.

Ilyenkor azt mondjuk, hogy a vállalást megtartottnak tekintjük, azaz a tulajdonjogot szerző fél teljesíti a vállalását, és eleget tesz a földhasználati kötelezettségének, ami egészen addig fennáll, amíg az övé a föld.

Ha később valamilyen okból nem tudja vagy nem akarja már művelni a földjét, akkor vagy él a kivételek valamelyikének lehetőségével és azok szerint másnak engedi át a használatot, vagy megválik a tulajdonától, továbbadja azt olyannak, aki képes eleget tenni a földhasználati kötelezettségnek.

A vevő földhasználata, a föld mezőgazdasági célú hasznosítása az illetékmentesség szabályozásában is megjelenik. Földvásárláskor az új tulajdonos kérheti, hogy ne kelljen illetéket fizetnie, ehhez azonban még a szerződéskötés előtt alaposan át kell gondolnia, hogy vállalja-e azokat a megkötéseket, amit a törvény előír és nem csak, hogy vállalja, de teljesíteni is tudja – többek között azt, hogy „mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja” a földet. Ezt különösen akkor érdemes átgondolni, ha nem az eladó a földhasználó, hanem például haszonbérbe van adva a terület.

Ilyenkor nem mindegy, hogy még mennyi idő van hátra a bérleti szerződésből. Ugyanis, ha még több, mint öt év van hátra a haszonbérlet időtartamából, akkor a vevőnek mérlegelnie kell, és el kell tudni döntenie, hogy az illetékkötelezettség keletkezését követő öt éven belül birtokba tud-e lépni. Más szóval lát-e rá reális esélyt, hogy a haszonbérlővel megállapodjon a szerződés lejárta előtti felbontásáról és saját maga birtokba vegye az ingatlant. Az illetéktörvény ugyanis megköveteli, ha vagyoni értékű joggal terhelt a termőföld, akkor a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától öt évig az új tulajdonos mezőgazdasági tevékenységre hasznosítsa a földjét, ehhez azonban az kell, hogy ő birtokba lépjen.

A használat átengedésének tilalma alól az Illetéktörvény is enged kivételeket, például nem veszítjük el az illetékmentességet, ha a szintén földműves közeli hozzátartozónak vagy a vevő legalább 25%-ban tulajdonában vagy közeli hozzátartozójának a tulajdonában álló cégének engedi át a használatot, és magának a vagyonszerzőnek, illetve közeli hozzátartozójának vállalnia kell, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányadát nem csökkenti 25% alá az 5 éves időtartam hátralévő részére.

Fontos és lényeges különbség a kötelezettségek fennállásának ideje. Az illetékmentességhez szükséges és a tulajdonos által vállalt korlátozások öt évig élnek, ellenben a földforgalmi törvény szerinti és a tulajdonszerzéshez megkövetelt saját használat kötelezettsége a tulajdonjog fennállásának teljes időtartama alatt fennáll, az öt éves időkorlát itt csak a máscélú hasznosítás tilalmára vonatkozik – olvasható dr. Farkas Diana írásában, a nak.hu-n.