Vagyonszerzési illeték: bejelentési kötelezettség és mentesség

Megosztás Tetszik

Bár a pénzátutalás minden bizonnyal az egyik legtöbbször használt banki művelet, mégis nem sokan tudják, hogy az összegek mozgatása pontosan milyen kötelezettségekkel jár. Átutaláskor azonban nem csak a bankokkal, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) is számolnunk kell.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint ugyanis csak akkor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, írja a narancs-juice.hu. De nem kell illetéket fizetnünk  bankszámláról bankszámlára történő utalás esetén akkor sem, ha a pénz forrása nem valamelyik rokonunk. (A törvény szerint ez „takarékbetét ingyenes megszerzésének” számít, ami még idegentől jött pénz esetében is mentességet jelent.) Ráadásul a bankszámlán lévő összeg magánszemélyek közötti átutalása abban az esetben is mentes az ajándékozási illeték alól, ha az átutalás külföldi számláról történik.

Ha viszont nem egyenes ági rokonunk a címzett, vagy a forrás, akkor az illetékmentesség ellenére az átutalást be kell jelentenünk az adóhivatal felé. Minderre az összeg címzettjének 30 nap áll rendelkezésére. A bejelentés formája nincs meghatározva, erre ugyanis a NAV-nál nincs rendszeresített formanyomtatványt, ezért a bejelentés kötetlen formában teljesíthető. Amennyiben azonban a vagyonszerzésről készült okirat, akkor  annak eredeti és másolati példányát is be kell nyújtani az adóhatósághoz. A bejelentésnek emellett az ügylet lényeges elemeit kell tartalmaznia, úgy mint az ajándékozó és a megajándékozott személyét és azonosító adataikat, valamint az ajándékozás tárgyát.

Legyünk körültekintőek, ha nincs lehetőségünk nem egyenes ági rokonunknak bankszámláról utalni a megbeszélt összeget. Így ugyanis 150 ezer forint felett már illetékköteles a pénz „ajándékozása”, ami a teljes összeg legkevesebb 11 százalékát jelentheti, de a nagyobb „vagyonok” odaadása már akár 40 százalékos befizetési kötelezettséggel is járhat.