Részvényeket örököl? Így lehet egy púp a hátán

Megosztás Tetszik

Örökségként kapott, 50 millió forint névértékű részvényt 77 millió forintra értékelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ez alapján állapította meg a fizetendő adót. Az AKG Zrt. az elmúlt években folyamatosan nyereséges volt, azonban osztalékot nem fizetett, az az eredmény tartalékba került. Jogos-e a NAV adómegállapítása, illetve hogyan lehet a megállapított adó mértékét csökkenteni, hiszen az örökös kvázi "eszmei értéket" kapott? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla szakértőnk válaszolt.

A kérdésre adott válasz több tényezőtől függ, többek között attól, hogy az érintett örökös jogosult-e valamilyen kedvezményre. Ajánlott megnézni, hogy az illetékkivetésnél figyelembe vette-e az adóhatóság a jogos és lehetséges illetékkedvezményeket. A legtöbb esetben az örökös egyenes ági rokon vagy házastárs, akiknek nem kell illetéket fizetniük.

Először az örökség tiszta értékét kell megállapítani. Ez nem más, mint a megszerzett vagyonnak a tartozásokkal csökkentett forgalmi értéke. Ilyenkor a hagyatékot terhelő tartozásnak (Ptk. 677. §), adósságnak és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre eső részét kell meghatározni.

A kérdésben említett esetben meghatározó a forgalmi érték meghatározása (természetesen a tartozásokkal is kell foglalkozni, de azok jelen esetben nem ismertek). Forgalmi értékként az illetéktörvény a következő módszertant említi.

„forgalmi érték: ….

ec) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada,…”

A NAV feltehetően az utóbbi kritériumot alkalmazta a kérdésben említett esetben. Javasolható ellenőrzésképpen utánanézni, hogy az AKG Zrt. illetékkötelezettség napján ismert beszámolójában mekkora a saját tőke nagysága és annak mekkora része jut egy részvényre, illetve az öröklött részre. Ennek nyomán könnyen lehetséges, hogy egy osztalékot bent hagyó társaságnál a magasabb sajáttőke-érték alapján magasabb számított forgalmi érték jön ki, mint a névérték.