Lakóingatlan-szerzés illetékkedvezménye – példákkal

Megosztás Tetszik

Az ingatlanárak jelentős emelkedése maga után vonja az ingatlanszerzés miatt fizetendő vagyonszerzési illeték összegének növekedését is.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (illetéktörvény) 19. § (1) bekezdése a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét 4 százalékban határozza meg, melyet az ingatlanok esetében is alkalmazni kell, azzal a – nem túl jelentős – megszorítással, hogy ha az ingatlan értéke meghaladná az 1 milliárd forintot, akkor az 1 milliárd forint feletti rész után csak 2 százalék az illeték mértéke.

A fenti illetékmérték 2010. január 1. óta változatlan, miközben az azóta eltelt időben az ingatlanárak a többszörösére növekedtek.

2021. január 1-jétől a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) keretében vásárolt ingatlanok mentesek a vagyonszerzési illeték alól. Az előbbi mentesség részletszabályait taglaló cikkünk ITT található.

Azok az ingatlanvásárlók, akik nem a csok rendszerén belül kívánnak lakást vásárolni, az illetékmentességeket vagy -kedvezményeket csak egy jóval szűkebb körben tudják érvényesíteni. Az alábbiakban ezeket – a törvényben megtalálható – főbb kedvezményeket vagy mentességeket vesszük górcső alá.

Az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés f) pontja illetékmentességet biztosít az olyan lakóingatlan megvásárlása esetén, melyet vállalkozótól vesznek meg, feltéve, ha a lakóingatlan újonnan épített ingatlan, és az építésére is továbbértékesítési célból került sor. Újonnan épített ingatlannak minősül többek között a tetőtérbeépítéssel létrehozott lakóingatlan is, valamint az eredetileg nem lakóingatlannak szánt ingatlan lakóingatlanná történő átépítésével létrehozott lakás is.

Az így megvásárolt új lakás után a teljes illetékmentesség csakis akkor érvényesíthető, ha a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Ez az értékhatár 2005. január 1. óta változatlan.

A törvény annyi engedményt ad, hogy ha az újonnan vásárolt lakás forgalmi értéke nem haladná meg a 30 millió forintot, akkor ezen forgalmi értékből a 15 millió forintra jutó illetékrészt nem kell megfizetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit jelent mindez a gyakorlatban, valamint, hogy milyen illetékkedvezményekre ad lehetőséget a jogszabály!