Lakást ad el és vásárol is? Csok-ot igényelt? Így alakul az illeték alapja

Megosztás Tetszik

Az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott illetékkedvezmény az úgynevezett cserét pótló vétel illetékszabálya, amelyet minden olyan magánszemély érvényesíthet, aki a lakásszerzésétől számított egy éven belül értékesíti másik lakástulajdonát. Mi a helyzet a lízinggel, beszámít-e a csok az illetékalapba? Összefoglaltuk.

A kedvező illetékszabály lényege, hogy a magánszemélynek a lakásszerzésével összefüggésben nem a lakás teljes forgalmi értékét alapul véve, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. Az illetékalap tehát a két lakás forgalmi értékének különbözete [illetéktörvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (2) bekezdés].

A cserét pótló vétel illetékkedvezményének biztosítása a vagyoni értékű jogok jogosultjai részére

A cserét pótló vétel illetékkedvezményét nemcsak a lakástulajdonosok, hanem a lakások haszonélvezői és a lakásra vonatkozó használati jog jogosultjai is igénybe vehetik, ha az eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít. Ebben az esetben a vagyoni értékű jog szerzője a lakásokat terhelő vagyoni értékű jogok értéknek különbözete után, a tulajdonos pedig a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket [Itv. 21. § (3) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, hogyan érvényesül a kedvezmény lízingszerződés, illetve csok igénybevétele esetén!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A vásárolt ingatlan illetékének kiszámításához használja kalkulátorunkat!